Wikikönyvek

„Növények/G/Gesztenye” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
258 477 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Dísznövények]]
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Ipari növények‎]]
[[Kategória:Mézelő növények]]
[[Kategória:Termesztett gyümölcsök]]
[[Kategória:Fák]]
7 ⟶ 9 sor:
[[Kép:CharniejpmWiki.jpg|thumb|Szelídgesztenyés kora tavasszal]]
 
<br />
A '''gesztenye''' ''(Castanea)'' a [[bükkfafélék]] ''(Fagaceae)'' családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13) fajjal. A [[vadgesztenye]] néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük.▼
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Castanea sativa|-}}
{{drog|| }}
{{népies|szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa, édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is, de a termőhelyein egyszerűen gesztenyefa a neve.}}
<br/>
▲A '''gesztenye''' ''(Castanea)'' a [[bükkfafélék]] ''(Fagaceae)'' családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13), gyors növekedésű fajjal. A [[vadgesztenye]] néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük.
 
== Elterjedése ==
 
[[Holarktikus]] nemzetség: egyes fajai [[Eurázsia|Eurázsiában]], mások [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] honosak.
Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin (így a Nagymaros feletti hegyoldalakon) és a Naszály alján zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult.
 
Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel együtt) Magyarországon az Alpokalján vannak. A gesztenye fajták jól reprezentálják a főbb hazai termesztőtájakat, az itt megnevezett Alpokalja vidékét, melyet egy Kőszegszerdahelyi fajta képvisel, a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták képviselnek és végül Észak-Magyarország, melyet a Nagymarosi fajták reprezentálnak.[2]
A fajok közül:▼
 
Továbbá:
:- a Soproni-hegységben a 19. század végén, Muck Endre kezdeményezésére telepítették;
:- a Kőszegi-hegységben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette.
 
Hazánkban ez idáig tudatos keresztezési munka gesztenyében nem volt, jelenleg sem folyik. Külföldön, így Franciaországban, Olaszországban, Romániában, USA-ban, Japánban végeznek keresztezéseket. Ezek elsősorban fajtakeresztezések, melynek célja rezisztens fajták előállítása.
 
▲'''A fajok közül:'''
* [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] él négy:
** Castanea alnifolia,
28 ⟶ 45 sor:
* [[Európa|Európában]] mindössze egy:
** [[Növények/Sz/Szelídgesztenye|szelídgesztenye]] ''([[Castanea sativa]])''.
 
A szelídgesztenye faj több változatát Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában dísznövénynek ültetik; Olyan helyeken, ahol a tél enyhe, dísznövényként parkokba is előszeretettel ültetik. A szelídgesztenye hasznos ipari fa is. A [[Növények/V/Vadgesztenye|vadgesztenye]] néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük.
 
== Nevének eredete ==
[[Fájl:Castanea seguinii 03.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Castanea seguinii levele és barkavirágzata]]
 
A latin ''Castanea'' a görög ''kasztanon'' szóból ered; a gesztenyét már [[Theophrasztosz]] is ezen a néven említette az i. e. 4. században. A ’kasztanon” szót általában a [[thesszália]]ithesszáliai '''Kasztanaia''' ''(Kasztana, Kasztánea)'' város nevéből származtatják, más vélemények szerint viszont örmény eredetű – ott ugyanis ''kask'' és ''kaskeni'' a gesztenye termésének, illetve fájának neve. Egy másik, kevésbé hihető névfejtés a nemzetség nevét a termések kihullása után üresen maradó kupacs alapján a latin ''castrare'' (kasztrálni) szóra vezeti vissza. Az európai nyelvek java része egyébként a kontinensen honos [[szelídgesztenye]] neveként a ''Castanea'' valamely köznevesült alakját használja:
* olaszul: castagno,
* spanyolul: castano,
45 ⟶ 64 sor:
== Megjelenése, felépítése ==
[[Fájl:Castanea sativa fruit 2.jpg|thumb|right|200px|[[Szelídgesztenye]] ''(Castanea sativa)'' termése]]
Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített.
Általában magasra nő. Kérge árkolt, leveleik lándzsásak.
 
A szelídgesztenye egyivarú, egylaki növény, a hím és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki.
A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magánosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. A termés a [[bükkfafélék]]re jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok a [[keményítő]], a [[cukor]] és az ásványi anyag.▼
 
Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós.
== Felhasználása ==▼
 
A szelíd, a kínai és a japán gesztenye termése helyi jelentőségű élelmiszer, amit nagy tételben exportálnak is. A legjobb minőségű maróni gesztenye olyan fajtákon terem, amelyeket arra nemesítettek, hogy kupacsukban egyetlen nagy makkot növesszenek. Ezt frissen sütve, főzve vagy pürének fogyasztják. Frissen csak rövid ideig tárolható, néhány napra vízben alámerítve viszont fermentálódik – így több hónapig is eltartható, de azután már csak pürének jó. Leginkább a cukrászipar használja.▼
A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magánosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. Virágpora kis méretű, legnagyobb átmérője 10–12 µm. Trikolporát, hosszú hasítékokkal és kis pórusokkal. Az exine barázdált, puha. Pollene kevéssé allergén.
 
▲A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magánosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. A termés a [[bükkfafélék]]rebükkfafélékre jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok a [[keményítő]], a [[cukor]] és az ásványi anyag.
A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül.
Szaporítása
 
Októberben szedett magvait érés után, ősszel vetik a szabadba. Tavaszi vetéshez legjobb a tölgymakkhoz hasonlóan a talaj felszínén alom alatt vagy veremben tárolni. Nevelése a csemeteiskolában gyakran két évig tart, mert ilyenkorra lesz csak olyan erős, hogy oltványiskolába telepíthető a csemetéje. Párás klímában, közömbös kémhatású talajon eredményes a nevelése.
 
Ivartalanul, közönséges bujtással, ősszel a szabadban ritkán szaporítják. Ha sarjat nevel valamely termőfa, ősszel arról is szaporítható. Fajtái télen házban olthatók kecskeláb ékezéssel, párosítással v. angol nyelves párosítással, a tőalak cserépben begyökeresedett magoncaira. Átoltása tavasszal, rügypattanáskor eredményes, héj alá-oltással.
 
A gesztenye, ugyanúgy mint a dió és más gyümölcsnemek, nem tartja meg magról fajtatulajdonságát, mégis nagyobbára magról nevelik, pedig szabadföldi oltása, szemzése hazánkban nem ütközik nehézségekbe.
 
Valószínűleg azért van ez, mert kevés gesztenyetermesztésre alkalmas területünk van, és éppen azon a környéken nem alakultak faiskolák.
 
Alanyként saját magcsemetéjét, a Castanea sativa-t használják. A megfelelően tárolt gesztenye is kb. fél év alatt elveszti csírázóképességét, ezért csírázási százaléka alacsony. Magcsemetéje lassan fejlődik, szemzésre kétéves csemete felel meg. Nyugat-Európában a tintafoltbetegség pusztítása miatt, mely a gyökéren keresztül is fertőz, ellenálló gyökérzetű japán gesztenyére (Castanea crenata) szemzik a fajtákat. A termőfák aljának felásása és a káliműtrágyázás előnyös. A kálisó a kissé meszes talajokon fokozza a fák fagyállóságát, és csökkenti a levelek sárgulását. Metszeni nem szokták, az elöregedett fákat a törzsnek föld felett történő levágásával ifjítják. A gesztenye férgesedése ellen a megrágott gyümölcs gyakori összeszedésével védekeznek.
 
▲== Felhasználása ==
Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít.
▲A szelíd, a kínai és a japán gesztenye termése helyi jelentőségű élelmiszer, amit nagy tételben exportálnak is. A legjobb minőségű maróni gesztenye olyan fajtákon terem, amelyeket arra nemesítettek, hogy kupacsukban egyetlen nagy makkot növesszenek. EztEnnek frissena sütvemaghéját bevágva pirítják nyílt parázson, főzvehéjától megtisztítva kandírozzák, főzés után meghámozva készítenek belőle pürét, amivel süteményeket, mártásokat ízesítenek vagy pürénektejszínhabbal fogyasztjáktálalják. Frissen csak rövid ideig tárolható, néhány napra vízben alámerítve viszont fermentálódik – így több hónapig is eltartható, de azután már csak pürének jó. Leginkább a cukrászipar használja. A szárított magokat porrá őrölve tárolják.
 
A szelídgesztenye apróbb terméseit állatok takarmányozására használják vagy lisztet őrölnek belőle.
 
Mindhárom faj több változatát Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában dísznövénynek ültetik; a [[szelídgesztenye]] hasznos ipari fa is.
 
== Lásd még ==
*[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/wiki/Növények/G/Gesztenye”