„Címerhatározó/Henczelfi címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemkereskedelmi}} ki, lásd Társalgó AWB |
hivatkozások javítása |
||
7. sor:
A rendkívül elhalványult czímer, melyet az eredetinek megfelelő formában, minden kiegészítés és pótlás nélkül mutatunk be, a következő: Balra dőlt pajzs aranynyal keretelt kék mezejében derékig látszó vörös mezű szembenéző lebegő alak, maga előtt kődarabot (?) tart; az alak fején kivehetetlen formájú és szinű süveg. Sisakdísz: a pajzsbeli ábrázolás. Takaró nem látszik, bár kétségtelen, hogy volt. A nagyon megviselt állapotban fenmaradt czímerképből többet nem látunk, sőt az sem bizonyos, hogy az eredetileg olyan volt, a minőnek leírtuk. Lehet, hogy az a kődarab, melyet az alak maga előtt tart, úgy a pajzsban, mint a sisakon voltaképen korona, melyből az alak kinő, és hogy a fején látható tárgy egy bárd, mely az alak fejébe van vágva; legalább a sisakdíszben lévő ábrázolás, az itt-ott látható arany- és ezüst-nyomoknál fogva is, inkább erre mutat. A czímerben heraldikai szempontból legnevezetesebb a pajzs aranykeretelése, melynek középkori adományozott czímereink közt ez a legrégibb példája.
A czímerszerző [[Címerhatározó/Szentbenedeky címer|Szentbenedeki]] Balázs, ki két testvére és egy unokatestvére társaságában kapja az imént leírt czímert. Az adományról szóló oklevél a kitüntetettek érdemeit nem részletezi, hanem azokról teljes általánosságban beszél.
A czímernyerők egy elfeledett nemzetségnek, a [[Címerhatározó/Jöre nemzetség címere|Jöre (Jure) genusnak]] leszármazottai, melynek kimutatható első őse a XIII. század második felében élt Péter. A nemzetség ősi széke Vas vármegye s az egyes birtokok, melyekről az ivadékok családi nevöket vették Szentbenedek, Petrócz, Prosznyákfalva. A három testvér a Szentbenedeki-, az unokatestvér az Prosznyákfalvi [[Címerhatározó/Prosznyák címer|Prosznyák]]-ágnak a sarja. A nemzetség harmadik ágazata, a [[Címerhatározó/Petróczi címer|Petróczi-]] és Henczelfi – családok, nemzedékrendileg már régebben elváltak a czímerszerzők ágától. A Szentbenedeki-családról, e néven legalább, a XV. század vége óta megszünik minden emlékezés; a Prosznyákok ellenben a XVIII. század közepén is szerepelnek, s így lehet, hogy a család ma is él.
A czímer későbbi használatára nézve, miből az eredeti elmosódott czímerképnek tárgyát és szineit pontosan megállapíthatnók, semmi adattal sem rendelkezünk.
| |||