„Növények/S/Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Fájl:Cotinus coggygria5.jpg|bélyeg|jobbra|200px|cserszömörce]]
 
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Cotinus coggygria| }}
{{drog|Cotini folium| }}
{{népies|}}
{{népies|cserszömörce, cserzőfa, magyar sárgafa, parókafa, szkumpia, szömörce, szömörcefa, szumák, timorfa}}
 
A '''sárga cserszömörce''', a szömörcefélék családjába tartozó növényfaj. Fásszárú: többnyire nagyobb cserje, ritkábban kis fa. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Az eurázsiai mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig őshonos. A magyarországi előfordulásai a Déli-Vértesben, a Bükk-vidék, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepítik. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el.
 
:Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. :Ismertek 100 évesnél is idősebb példányai. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásait és leveleit megdörzsölve jellegzetesen kesernyés terpentinillatot árasztanak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet; a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik.
 
:Magyarországon júniusban nyílnak virágai szárvégen álló, piramis alakú, dús, felálló bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák szöszös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, akár augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.
 
:Karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon él. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő jellegzetes növénye. Fény- és melegkedvelő, jól viseli a szélsőséges szárazságot, viszont fagyérzékeny. Az optimálisnál mélyebbre, nyirkosabb vagy erősen kötött talajra nem érdemes ültetni, mert levegőigényes gyökerei a Verticillium gombák miatt könnyen megbetegszenek. A száraz rézsűkön alsó ágai a talajfelszínre fekszenek és legyökeresednek, ennek köszönhetően megköti a rézsűt.
 
{{haszn-rész|levele, fája}}
 
{{gyógyhatása| A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő, és fertőtlenítőszer: - '''belsőleg''' bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, - '''külsőleg''' fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. - A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.}}
{{gyógyhatása|}}
 
'''Felhasználása'''
:A belőle kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a tímárok a korábbi timsós eljárás helyett keleti mintákra a szattyánt és kordovánt kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce.
 
:Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.
:
{{ellenjav|mérgező hatása miatt használatát orvossal javasolt megbeszélni!}}
{{ellenjav|-}}
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/S/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
<br/>
</div></div>
{{Gyógynövények-trt}}
{{Festőnövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
{{commonskat|Cotinus coggygria|{{SUBPAGENAME}}}}
224 717

szerkesztés