„Kertészet/Tünethatározó/Élettani rendellenességek” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
 
 
== RosszÉlettani trágyázásrendellenességek ==
: A környezeti tényezők bármelyike, mint a talaj ásványianyag-tartalma, kémhatása, vízellátottsága, a levegő páratartalma, hőmérséklete, illetve a hőmérséklet-változások hirtelensége, de még a nappalok hosszúsága is befolyásolja a növények fejlődését, így ezek valamelyikének vagy együttes hatásának eredményeként furcsa elváltozások jelenhetnek meg a növényeken.
 
: Sokan tévesen gombás betegségnek gondolják a leanderek azon tulajdonságát, hogy ősszel és tavasszal a hidegebb éjszakák hatására piros foltok jelentkeznek a leveleken és a száron. Leginkább a fiatal ágakon, és elsősorban a sötétebb virágú fajtákon. A piros foltok egy idő után eltűnnek visszazöldül. (megjegyzem: hasonló tünetekkel létezik gombás betegség is.)
 
: A tápanyaghiányt általában a leveleken lehet észrevenni, és a levél elszíneződéséből lehet arra következtetni, hogy pontosabban milyen problémáról van szó, melyik a növény számára hiányzó vagy hozzáférhetetlen tápanyag.
 
== Rossz trágyázás ==
: mindig ellenőrizzük a mennyiséget, különösen műtrágyák esetében a nitrogéntartalmat. Szakembertől kérdezzük meg, hogy valóban a megfelelő műtrágyát használjuk-e. Esetleg a műtrágyáról térjünk át a szerves trágyázásra.
 
== Rossz termőhely ==
 
: a nem megfelelő termőhelyet, még a leggondosabb ápolás esetén is megsínylik a növények.
 
== Nem megfelelő klíma ==
: vannak növények, amelyeknek megfelelő relatív páratartalomra van szükségük, míg másoknak elegendő napfényre a virágképzéshez vagy a gyümölcséréshez elegendő napfényre.
 
: vannak növények, amelyeknek megfelelő relatív páratartalomra van szükségük, míg másoknak elegendő napfényre a virágképzéshez vagy a gyümölcséréshez.
 
== Légszennyezettség ==
 
: városban, ipartelep környékén a növények a levegőben található káros anyagok miatt sínylődnek.
 
== Szárazság ==
: A fejlődési rendellenesség másik gyakori oka a növény nem megfelelő vízellátása. A talajszárazság hatása sokféle módon mutatkozik. A vegetációs időszakban a fiatal hajtások lekókadnak. Befásodott állapotban, többnyire a fenyőknél, örökzöldeknél, lombosoknál is a levelek bebarnulnak, majd lehullanak.
 
: a talajszárazság hatása sokféle módon mutatkozik. A vegetációs időszakban a fiatal hajtások lekókadnak. Befásodott állapotban, többnyire a fenyőknél, örökzöldeknél, lombosoknál is a levelek bebarnulnak, majd lehullanak.
: Segítség az azonnali bőséges öntözés. Levegőszárazság esetén, amikor több napon keresztül a relatív páratartalom csökken, megoldást a bőséges, esőztető öntözés jelent.
 
== Öntözés ==
: A hervadás, száradás jeleit hamar felismerjük, egyértelműen jelzik a növények vízhiányát. Az öntöző víznél a mennyiségen kívül a keménységére is kell figyelni, mert a leander a meszes öntöző vizet szereti. A savanyú talajból nem tudja felvenni a tápanyagokat. Fontos még az öntözővíz hőmérséklete is a hideg vízzel, a gyökereket könnyen tönkretehetjük ezért az állott vízzel történő locsolást javaslom. Ezek a szélsőséges esetek, de a vízigényes növények esetében a nem megfelelő vízellátás vagy túl száraz levegő okozhat virág- és levélhullást
 
== Pangóvíz ==
: hatásáraA pangó víz, ami hosszan tartó esőzés, magas talajvíz, szobanövényeknél pedig a túlzott öntözés vagy lefolyó nélküli virágedény használata miatt alakul ki, szintén káros a növényekre. A gyökerek úgymond belefulladnak a vízbe, ennek első jele a sárguló levelek, az elpilledő növény, amit utána a gyökérzet elhalása miatt pusztulás követ. Hatására nemcsak a gyökerek rothadnak el, hanem korlátozza a talajtakaró élőlények tevékenységét, a tápanyagbevitelt, lemossa a tápanyagokat az altalajba. Ott fordul elő, ahol az altalaj kötött. A növények ennek hatására hirtelen bebarnulnak. Elsőként a külső és felső részeiken. Megoldás dréncső lefektetése.
 
== Tápanyaghiány ==
: A tápanyaghiány okozta rendellenességeket a szobanövényeknél kezelhetjük tápoldattal, levéltrágyával vagy átültetéssel, és ha még nincs nagyon tönkremenve a növény, akkor hamar helyre is jön. A kertben kicsit más a helyzet, itt inkább a megelőzésre kell odafigyelni, különösen a talaj karbantartásával, szerves trágyák és komposzt talajba dolgozásával, mulcsozással, vetésforgóval. A tápanyaghiány jelei nem mindig azt jelentik, hogy az illető elem hiányzik a talajból, hanem azt, hogy a növény valamilyen oknál fogva nem tudja az illető ásványt magához venni vagy hasznosítani. Ezt befolyásolhatják más környezeti tényezők is, mint a csapadék, a hőmérséklet vagy a talaj kémhatása. {{Pl.}}A leander az enyhén meszes talajt kedveli, a savanyú talajból nem tudja a tápanyagokat felvenni, ezért az öntözésnél és a tápanyagok pótlásánál erre figyelni kell. Különben hiánybetegség keletkezik, ez gátolja a növény fejlődését, virágzását.
 
== Nitrogénhiány ==
: Nitrogénhiány esetén a növény fiatal levelei halványzöldebbek a normálisnál, a levélerezet sárgás színű, a növény lassan és gyengén fejlődik.
 
== Foszforhiány ==
: Foszforhiány esetén (ami savas, agyagos talajon lehet gyakori, főleg hosszan tartó hideg, esős időben) ennek ellentéte figyelhető meg: a levelek nagyon sötétzöldek lesznek, kékes árnyalattal, a levél erezete sötétvörös, az idősebb levelek elszáradás előtt vörössé válnak, miközben az egész növény csökevényesen fejlődik.
 
== Káliumhiány ==
: Káliumhiány esetén a vöröses vagy sárgás elszíneződés a levél erezete közötti részen jelentkezik foltokban, miközben az erezet zöld marad. E két utóbbinál sokkal gyakrabban jelentkező probléma a magnéziumhiány, amikor az érintett növény levelének erezete zöld marad, de a levél többi része halványsárga.
 
== Vas- és mangánhiány ==
: A szintén gyakori, klorózisnak nevezett, levélsárgulással együtt járó jelenségnek az oka a vas- és/vagy mangánhiány. Ez főleg akkor jelentkezik, ha egy savas talajt kedvelő növény meszes talajba ültetjük, ilyen közegben ugyanis hiába áll rendelkezésre a vas, a növény mégsem képes felvenni azt. A kalciumhiány jelei nehezebben észlelhetők a levélzeten.
 
 
== Napégés ==
: Kora tavasszal mikor a telelőből kikerülnek a növények, az első napokban fokozottan védeni kell a naptól. Az erős napsugárzás könnyen megégeti a leveleket elsősorban a fiatal, esetleg télen kibújt, levelek és hajtások vannak veszélybe. Sajnos már nyáron is előfordulhat hasonló jellegű napégés azokon a napokon mikor rendkívül erős az UV sugárzás. Az égett levelek, szirmok fakó barna színűek lesznek és hamarosan lehullnak.
Javaslat: Erős nap esetén árnyékos helyre tegyük a növényeinket.
 
== Fagyás ==
: Azért tartják a leandert dézsában, mert megfagy fajtától függően -4 ° C és -12 ° C-között. Vannak fajták, melyek eltűrik akár a mélyebb fagyokat is károsodás nélkül, és így alkalmas lehet akár a kiültetésre is. A fagytűrőbb fajoknál -12 ° C és -15 ° C-on még kisebb károk jelentkeznek, erősebb fagynál már károsodhat a törzs vagy a gyökér is. Problémás lehet, az ismételt fagyás az egymást követő télen. De a tavaszi kisebb fagyok is károsíthatják a növényeinket, ez esetben leginkább a friss levelek károsodnak.
Javaslat: Fontos a takarás, vagy a megfelelő hőmérsékletű telelő.
 
== Permetezés és tápozás ==
: Időnként mi is károsítjuk a növényeinket egy nem megfelelő időben (nagy meleg vagy erős napsütés) vagy nem megfelelő töménységben végzett permetezéssel vagy lombtrágyázással.
 
: hatására nemcsak a gyökerek rothadnak el, hanem korlátozza a talajtakaró élőlények tevékenységét, a tápanyagbevitelt, lemossa a tápanyagokat az altalajba. Ott fordul elő, ahol az altalaj kötött. A növények ennek hatására hirtelen bebarnulnak. Elsőként a külső és felső részeiken. Megoldás dréncső lefektetése.
<br/>
</div></div>