„Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustármag” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
5. sor:
[[Fájl:Sinapis alba - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-265.jpg|bélyeg|jobbra|200px|fehér mustár]]
[[Fájl:Brassica nigra - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-170.jpg|bélyeg|200px|right|fekete mustár]]
 
{{cím2|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]}}
{{latin|Sinapis alba|Brassica nigra, Brassica x juncea}}
10 ⟶ 11 sor:
 
 
{{Gyógyhatása| A gyógyászatban belsőleg emésztési panaszok ellen, külsőleg tapaszok formájában, bőrvörösítőnek alkalmazzák. A fehér mustár magját házi gyógyszerként, sokféle betegség (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb.) kúrálására használják. - Jó a pattanásos, kiütéses bőrre, érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcsere-zavarok, epe- és májbántalmak emésztési panaszok, felfúvódás, reuma, isiász (idegbecsípődés) és bőrkiütések esetén is. - A magból naponta 3 x 1 – 1 csapott kávéskanállal, szétrágás nélkül kell lenyelni. - Egy – egy kúra 6-8 hétig tartson. }}
 
: Gyógyhatása abban áll, hogy a szervezeten emésztetlenül átmenő magok emulziói kioldódnak.
 
: A fekete mustárt lényegében csak a konzervipar és a gyógyszeripar használja. Nincs semmi köze a mustárgázhoz; utóbbit csak maró szaga miatt nevezik így.
 
Az olajos, csípős ízű mustármag kb. 1%-nyi illóolaj-tartalma mellett 2,5% kéntartalmú glikozidot (szinalbint) tartalmaz, ezenkívül 20-30% zsiradék, nyalka és mirozináz enzim is található benne. A szinalbint víz jelenlétében a mirozimáz enzim elbontja szinal-bin-mustárolajra, glükózra és szinapinszulfátra, mely utóbbi tovább bomlik szinapin-savra és kolinszulfátra.
 
'''Felhasználása'''
 
: A fehér mustármagot elsősorban fűszerként használják savanyúságok, pácok és húsételek ízesítésére. A magvakból melegen kipréselt zsíros olajat Ázsiában étkezési-, kenő- és világítóolajnak dolgozzák fel. A mustár nevet a rómaiak idején kapta, ekkor ugyanis a mustok csípőssé tételére használták. A magokon kívül a zsenge növényekből spenótszerű főzeléket készítenek.
: