„Szerkesztő:Gubbubu/Linkgyűjtemény/Személyes” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
==== Child-age Mixtapes sorozat ====
 
Gyerekkorban - kezdetben tulajdonképp csak jobb híján, később kedvtelésből - ronggyá hallgatott házi és gyári válogatáskazetták, ma ezeket '''mixtape'''-eknek nevezik (talán picit félrevezetően, hiszen a mixtape-en elvileg nem csak összeválogatni, hanem összemixelni is kellene a dalokat, de spongya rá). Abban az időben (a Kádár-rendszer utolsó évtizedéről van szó) a hanghordozókereskedelem még gyerekcipőben járt, különösen vidéken, Budapesten volt vagy 2 lemezkereskedés, és különben is drága volt és luxusnak számított a hanghordozó (családonként volt 4-10 bakelit a mai átlag 50-200 CD-t, mp3 listát, felhőlistát tartalmazó daltárak helyett). Ezért mindenki rádióról vette fel a dalokat. Érdekesség, hogy abban a rendszerben, ahol a rosszabb kedvében lévő rendőr esetleg lekevert az utcán elkapott fiatal srácnak egy nyaklevest, ha zöld-fehér sálat vett fel (nem állítom, hogy mindennapos volt az ilyesmi, de megtörténhetett), senkit nem vittek el azért az őrszobára, mert rádióról felvett zenét hallgatott (hacsak nem skinheadzenéről, Horthy-korabeli katonadalokról, vagy egyéb rendszerellenes hangadásról volt szó, azért őrszoba és verés is járhatott). Maga a Magyar Televízió is, aminek két csatornája volt mindössze, teljesen illegálisan, de abszolút bőszen használta különféle élő nyugati és magyar előadók dalait szignálként - a [[:w:en:Deep Purple|Deep Purple]]-től és [[:w:en:Electric Light Orchestra|ELO]]-tól [[:w:en:Vangelis|Vangelisen]] és [[:w:en:Jean Mitchel Jarre|JMJ-on]] át egészen [[:w:hu:Presser Gábor|Presser Gábor]]ig. Igen erősen kétlem, hogy bármelyik előadónak valaha is egy fillér jogdíjat fizettek volna.
 
Családi háttértörténet. Apám Leányváron élt, a nyarakat ott töltöttük, apám főbérlőjének (Juditnak hívták, talán) a gyereke (az ő nevére nem emlékszem és személyesen nem is találkoztam vele soha) felvett nekünk efféle mixtape-eket, részben rádióműsorokból, részben saját gyári kazettáiról (Pl. a német "''Super 20''" sorozat egyes darabjait ill. a Hungaroton ''Super Hits'' cím alatti kiadványait másolta le). Apám nagyon büszke volt az iraki vendégmunkából (olajvezeték- és gázvezetékek építése) hazaúton Nyugaton - valószínűleg Németországban vagy Ausztriában vett márkás, akkoriban ultramodern Sony, Panasonic stb. kétkazettás rádiósmagnóra és ultramodern, érintőgombos HI-FI-toronyra, és természetesen maximum decibelen üvöltött a pop a leányvári telken (szerencsére a telek olyan óriási volt, hogy a szomszédokat nem zavarta a dolog, és amúgy is mindenki más is üvöltette a magnót ... )