10 173
szerkesztés
A történet vége (közepe?) annyi, hogy bátyám kinőve a kiskamaszos diszkó-korszakból és belépve a metál-korszakba, a régi diszkós anyagokat minden tiltakozásom ellenére letörölte, vagy szimpla utálatból, vagy hogy jobbára névtelen metál-anyagokat vegyen rájuk. Pedig üres kazettából igazán nem volt hiány. Én is hallgatok / hallgattam metált (zeneileg eléggé mindenevő vagyok, inkább dalokhoz "kötődöm", mint stílusokhoz), viszont egyrészt nem szeretem a szükségtelen rombolást, még a giccses vagy gagyi dolgok rombolását sem; másrészt egyszerűen hiányoznak ezek az anyagok. Amíg nem volt internet, Discogs, Youtube, Spotify stb., addig reménytelen volt rekonstruálni őket, de pár éve meglettek az eszközök. Szóljon hát, kakaót neki!
P.S. 1. A félreértések elkerülése végett le kell szögeznem valamit. Apám nem volt (pop)zenerajongó, nem is nagyon értett a zenéhez és kevéssé érdekelte, a high-tech audiocuccokat elsősorban azért vette meg, mert megtehette, és hogy megmutassa a világnak, hogy megveheti őket és neki van ilyenje. Ebben nem a sznobizmus és a szomszédpukkasztás volt a fő elem, inkább az a "nézd, hűdeklafa, ilyesmi egyáltalán létezik" -érzés. Apám főleg Apollónia ''Cigánydalait'' szerette, ha magára volt
P.S. 2. Utóiratként gonosz bátyámról, hogy jusson valami elégtétel, nyilvánosságra hozom azt a rendkívül kompromittáló információt, hogy nem elég, hogy gyerekkorában Modern Talking-mixtapeket hallgatott szó szerint ronggyá (akik
===== Child-Age Mixtape 01 (Dance Misc ~'84) =====
|