„Növények/H/Hagymás fogasír” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Kép:Cardamine bulbifera (7263661222).jpg|thumb|200px|right|]]▼
▲[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Cardamine bulbifera|
{{népies|gumótermő fogasír}}
A '''hagymás fogasír''' a valódi kétszikűek csoportjába tartozó káposztafélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja. Régen foganőtt fűnek is hívták kis sarjrügyeiről, amiket a népnyelv fogaknak, illetve hagymáknak nevezett.
: Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a hegyvidéki bükkösökben, gyertyános–tölgyesekben fordul elő. Magyarországon a Dunántúli- és az Északi-középhegységben gyakori, az alföldi tájakon ritka. Megtalálható a Nyírség homokbuckáin elterülő gyertyános–tölgyesekben is.
: A levelek hónaljában ülnek a barnásvörös színű, fényes sarjhagymák, főként ezekkel szaporodik, becőtermés kevés fejlődik.
: 25–80 cm magas, vízszintes gyöktörzsű évelő. A levelek szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, a felsők épek, az alsók páratlanul szárnyaltak, fogas szélűek. A levelek hónaljában kis sarjgumócskák (sarjrügyek) találhatók – ezek fiatalon zöldek, barnásvörös, éretten lilás színűek.
: A virágok halványlilák, fehérek, négyszirmúak. Tavasszal, április-májusban virágzik.
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}▼
: Régen gyógynövényként is használták, fogínysorvadás, skorbut és tüdővész ellen tartották hatásosnak.
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]▼
<br/>
</div></div>
| |||