„Gyógynövény/Gyógyhatása/I/Illatos varjúháj” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
Az illatos varjúháj, egy a varjúhájfélék családjába tartozó évelő gyógynövény. Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. Áttelelő pozsgás. 10-35 cm magas. Dísznövényként telepíthető.
<br/>
: Ezt a növényt (és a legközelebbi rokonait), korábban a varjúháj (Sedum) nevű nemzetségbe sorolták be, újabban azonban a Rhodiola nemzetség típusfaja lett.
 
{{használjuk| illóolaj, salidrosid, tyrosol, rosiridin (aglikon rosiridol), szterol, flavonoidok, kb. 18% cserzőanyag}}
 
{{gyógyhatása|fejfájás csillapító, népgyógyászatban az emésztőrendszer tónusát növelő szer ''(tonicum)''.}}
 
 
{{felhaszn|Zöld levelei salátaként ehetők. Skandináviában, Oroszországban (főleg Szibériában) és Kínában gyógynövényként használják.}}
 
:
{{ellenjav|:1960 óta több tanulmány is jelent meg róla. Ma már Svédországban, Norvégiában, Franciaországban is tanulmányozzák, és igen sokféle gyógyhatását fedezték fel. Az FDA szerint azok az állítások, hogy a növény bármely része jó a rák, szorongás, influenza, meghűlés, bakteriális fertőzés vagy migrén ellen, megalapozatlanok.}}
 
{{ellenjav| A hatásosságát vizsgáló kutatások ellentmondásosak. Vannak olyan eredmények, melyek szerint növeli a fizikai teljesítőképességet, csökkenti a szellemi fáradtságot, de ezek a kísérletek módszertanilag nem voltak kifogástalanok. Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) szerint azok az állítások, hogy a növény bármely része jó a rák, szorongás, influenza, meghűlés, bakteriális fertőzés vagy migrén ellen, megalapozatlanok.}}
<br/>
{{lásd|[[Növények/I/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/I/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| }}