„Címerhatározó/Szapolyai címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor:
I. János 1540. július 17.-én szélhűdésben meghalt, de felesége, Izabella lengyel főhercegnő még az év július 10-én fiúgyermeknek adott életet. Halálos ágyán királlyá választatta fiát, János Zsigmondot (1540. július 17.-1571. március 14.). A szultán seregei kardcsapás nélkül elfoglalták Budát, aki János Zsigmondot, Izabellát és hű emberét, Fráter Györgyöt Erdélybe küldte, melyet évi adófizetés fejében rájuk bízott. Ezzel megtörtént az ország három részre szakadása. János Zsigmond és Miksa 1570-ben a speyeri egyezményben rendezte Erdély közjogi helyzetét, melynek értelmében János Zsigmond lemondott a „választott magyar király” címről, és mint fejedelem tovább uralkodhatott Erdély és a Részek felett, amelyek együtt Magyarország elválaszthatatlan részét képezik. Az így létrejött fejedelemséget János Zsigmond fiú utódai öröklik, viszont kihalásuk esetén az országrész a magyar királyra száll. Sajnos a fejedelem 1571. március 14-én fiú utód nélkül meghalt, viszont a fejedelemség nagynénje férje, Báthori István által fennmaradt.
[[Heraldikai lexikon/Nagy Iván|Nagy Iván]] szerint (X. 490) a család ősi címere az angyal által tartott egyszerű pajzs, benne egyszarvúval, amint az István nádor 1495-ös pecsétjén is látható. (Lásd [[Heraldikai lexikon/Wágner Károly|Wágner]], ''Analecta Scepus'' IV. 44.) Hogy a farkas miként került a címerbe, nem teljesen világos. Ez sérült pecsétnyomatok által, az egyszarvú félreértermezése nyomán is kialakulhatott, de családi hagyomány is lehet mögötte. Nagy Iván szerint a farkast címerbővítésként Imre vagy valamelyik testvére (talán István) nyerhette Mátyás királytól vagy II. Ulászlótól 1492 előtt, amit a pecsétnyomatok összehasonlítása is gazolni látszik. A farkas gyakran tart kettős keresztet is a mancsában. (Lásd CNH, No. 320, WAU 22-28 füzet, 435. tábla.) Gróf [[Heraldkai lexikon/Fugger krónika|Hans (Johann) Jakob Fugger]] ''Ehrenspiegel des Hauses Österreich'' című művének 733. lapján Szapolyay Imre címere vörös mezőben hármas halomból kiemelkedő farkas. István nádor György nevű fia 1524-es pecsétjén Wágner szerint egyszerű pajzsban farkast viselt, de az általa, közölt metszeten kétfarkú oroszlán látható, amit [[Heraldikai lexikon/Lehoczky András|Lehoczky]] is átvett (''Stemmat.'' II. 437). A kopott pecsétnyomatok alapján számos téves rajz készült, melyek a farkast vagy egyszarvút oroszlánnak nézték. Iyen például Szapolyay István nádor 1492-es pecsétje is, melyet [[Heraldikai lexikon/Batthyány Ignác|Batthyány Ignác]] közölt (''Leges Ecclesiastcae'' I. 528.), ahol a négyelt pajzs mindegyik mezőjében oroszlán látható. Ennek oka az lehet, hogy egyes ábrázolásokon a farkast kövérebb testtel és rövidebb, kerekebb fejjel jelenítik meg. (Lásd például Szapolyai István nádor síremlékét.)
42. sor:
http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/doc/c300059.htm
{|
|-
| [[Kép:Szapolyai_farkas.JPG|none|bélyegkép|200px|A Szapolyai család címere pénzérmén]]
| [[Kép:Szapolyai_farkasa.JPG|none|bélyegkép|150px|A Szapolyai család farkasos címerének színei (rekonstrukcó)]]
| [[Kép:Szapolyai_János_tábori_tallér_1562.jpg|none|bélyegkép|150px|János Zsigmond, tábori tallér, 1562. Előlap: IERV szalagon, alatta hajlított oldalú pajzsban balra néző Szapolyai-farkas. Mellette fent félhold és hatágú csillag, lent 1562. Hátlap: egylapú Referencia: CNH-, HE 52a]]
|}
{|
|-
| [[Kép:Szapolyai_Imre_nádor_síremléke.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai Imre nádor síremléke 1487]]
| [[Kép:Szapolyai_Imre_síremléke.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai Imre nádor síremléke 1487, vörösmárvány Szepeshely, székesegyház. A család farkasa és egyszarvúja alul egy-egy külön pajzson látható. A zászlón farkas (?) van.]]
| [[Kép:Szapolyai_Imre_pecsétje.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai Imre pecsétje<br>Acsády Ignác: A magyar birodalom története. Budapest, 1903. I. kötet, 683. oldal.]]
|}
{|
|-
| [[Kép:Zápolyai_Imre_pecsétje.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai Imre pecsétje]]
| [[Kép:Szapolyai_István_nádor_síremléke.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai István nádor síremléke, 1499]]
| [[Kép:Szapolyai_István_síremléke_1499.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai István nádor síremléke, 1499. Vörösmárvány, 140 x 254 cm Szepeshely, székesegyház. A család négyelt címere (1. és 4. egyszarvú, 2. és 3. farkas), valamint farkasa alul egy-egy külön pajzson látható. A zászlón egyszarvú van.]]
|}
{|
|-
| [[Kép:Szapolyai_thurzó_sírkő.JPG|none|bélyegkép|200px|Sírkő a Thurzó és a Szapolyai család címerével]]
| [[Kép:János_Zsigmond.jpg|none|bélyegkép|200px|János Zsigmond uralkodói címere, Nicolo Nelli rézmetsztén. Tulajdonképpen {{Hl|negyedelés|negyedelt}} családi címer, melyet anyja és apja címeréből állítottak össze. Anyai címer: 1. mező a {{Ch|Lengyelország címere|lengyel}} sas, 4. {{Ch|Milánó címere}}, gyereket lenyelő kígyó. (Izabella királyné I. Jagelló Zsigmond lengyel király és Bona Sforza, II. Gian Galeazzo di Sforza, Milánó hercegének lánya volt.) Apai címer: 2. a Szapolyaiak farkasa, 3. a Szapolyaiak egyszarvúja.]]
|}
<big>'''Uralkodói címerek'''</big>
A család címere különféle változatokban szerepel Szapolyai János király és felesége Izabella királyné, valamint fiuk, János Zsigmond fejedelem címerében Magyarország, illetve Lengyelország és más tartományok címereivel együtt.
139 ⟶ 74 sor:
Az önálló erdélyi pénzverés első szakasza János Zsigmond (1540-71) korára esik. Apja nyomdokait követve pénzverése a magyar pénzrendszer teljes átvételét jelenti. Az első ismert veret egy szebeni denár 1551-ből. 1556-tól kezdődik az állandó, folyamatos pénzverés. A kor két jelentős pénzverdéje Kolozsvár és Szeben volt, majd később Nagybánya. A leggyakrabban aranyforintokat vertek magyar mintára Madonnás éremképpel. Előfordulnak többszörös aranyforintok is, az első ilyen az Izabella nevére vert tízszeres aranyforint volt. Az ezüspénzek között különös éremképpel rendelkeznek a tallérok. János Zsigmond tallérjai egylapú veretek, amelyen csak címer szerepel. Ezeknek a talléroknak az a különlegessége itt jelennek meg először az [[Erdély címere|erdélyi címer]] egyes elemei, a nap és a hold. (Valószínűleg a Szapolyai címer variánsaként.) Az erdélyi címert az 1659-es országgyűlés alkotta meg amelynek elemei a sas (magyarok), a nap és a hold (székelyek) és a hét bástya (szászok) egységét jelképezte.
{|
|-
| [[Kép:Szapolyai_emlékérem.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai János király emlékérme]]
| [[Kép:Szapolyai_János_denára_1527.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai János (1526-1540) denárja, 1527. K-T (Körmöcbánya), Közgyűjteményben nem található! Előlap: IOHANNES R HVNGARIE 1527, {{Hl|négyelt|négyrészű címer}}, 1. és 4. {{Hl|Magyarország címere|magyar}} vágások, 2. kettős kereszt, 3. {{Hl|Dalmácia címere|Dalmácia}}, 4. a szívpajzsban a Szapolyai címer, Hátlap: PATRONA VNGARIE, Madonna karján Jézus, Referencia: CNH-, H876, Éh693a.]]
| [[Kép:Szapolyai_János_király_címere.JPG|none|bélyegkép|200px|Szapolyai János királyi címere, Magyarország és Dalmácia címerével. Johannes Honterus (Brassó, 1498-) 1539-es könyvének címlapjáról, fametszet, 66x41 mm.]]
|}
{|
|-
| [[Kép:Szapolyai_János_király_címere_1544.JPG|none|bélyegkép|200px|Szapolyai János királyi címere, Magyarország és Dalmácia címerével, Johannes Honterus (Brassó, 1498-) 1539-es könyvének 1544-es új kiadásából, fametszet. Az időközben elhuhyt király családi címerét címertanilag átalakították: a címerállatnak – vagyis a farkasnak – új fejet készítettek, egyik oldalára holdsarlót, a másikra hatágú csillagot helyeztek. Ez a fadúcon belüli változtatás valóságos mestermunkának számít, mert ehhez mindössze 3,5x9 mm-nyi, vagyis rendkívül kis hely állt rendelkezésre. ([http://archive.is/20121128031106/http://mek.oszk.hu/03300/03301/html/bgkvti_1/bgki0114.htm Gutenberg Jahrbuch 1986. 35–36.]) A címer negyedik mezője szokatlan, háromszög alakú (evetes?) mintát mutat, mely valószínűleg nem {{Hl|Horvátország címere|Horvátország}} sakkozott címerét jelenti, hanem esetleg az elhunyt királyra emlékező gyászjel.]]
| [[Kép:Szapolyai_János_pénze_1.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai János aranydukátja, 1537.]]
| [[Kép:Szapolyai_János_pénze_2.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai János aranydukátja, 1537. <br>Előlap, Szent László, veretjel "bástya-F - pajzs (egyszarvúval?)-G", Klausenburg-Georgius. Hátlap madonna, farkasos címer, körirat. (N8-5, Husz. 867)]]
|}
{|
|-
| [[Kép:Szapolyai_János_király_1540._évi_dukátja.jpg|none|bélyegkép|200px|Szapolyai János király 1540. évi dukátja]]
| [[Kép:Coa_Hungary_Country_History_John_I_of_Hungary_(Szapolyai)_(1526-1540).svg|none|bélyegkép|200px|János király 1540. évi dukátja.]]
| [[Kép:János_zsigmond_és_izabella.jpg|none|bélyegkép|200px|János Zsigmond és Izabella (1540-1559) aranyforintja, 1588. Előlap: IOHAN SIGISM R VNG S F V, Madonna félfoldon jobb karján Jézus, Hátlap: YSABE D G REG VNGA 1588, koronás {{Hl|négyelt|négyrészű pajzs}}, az első mezőben a Szapolyaiak uralkodói címere, négyelt mezőben: a. a Szapolyai farkas hármas halommal, b. a magyar kettős kereszt és hármas halom, c. a magyar vágások, d. a Szapolyai egyszarvú, a másodikban a lengyel sas, a harmadikban a milánói kígyó, a negyedikben a dalmát párducfejek. Referencia: [http://www.numismatics.hu/cikkek/honappenze0509.htm Huszár Erdély 8]]]
|}
{|
|-
| [[Kép:János_Zsigmond_érme.jpg|none|bélyegkép|200px|János Zsigmond ezüst dénára, 1557. Előlap: IOHAN. SECVN. D. G. R. VNG. 1557-es denár: Iohannes secundus Dei gratia rex Ungariae 1557 16 mm
II. János Isten kegyelméből Magyarország királya 1557 0,48 g. Hátlap: PATRONA - VNGARIE, ezüst.
Patrona Hungariae, Magyarország pátrónája. Címer előlapon: négyelt pajzs szívpajzzsal. Alappjazs 1. mező: magyar vágások, 2. mező: magyar kettős kereszt, 3. mező: Dalmácia, 4. mező: Csehország. A szívpajzsban Zápolya-farkas. Szöveg: Soós Ferenc. Fotó: Soós Ferenc - Szántó Péter. Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, Budapest]]
| [[Kép:Izabella_királynő_címere.JPG|none|bélyegkép|200px|Izabella királyné címere, 1539. Johannes Honterus (Brassó, 1498-) 1539-es könyvének címlapjáról, fametszet, 63x46 mm.]]
| [[Kép:Izabella_királyné_címere.jpg|none|bélyegkép|200px|Izabella királyné címere, 1540. Az első, négyelt mező 1. és 4. mezőjébem egyaránt farkas van, tehát a 4. mező egyszarvúja helyett is, ami lehet a [http://www.akm.externet.hu/km/cimerek/cimer/001119.htm rajzoló] hibája is. A címer többi mezője megegyezik az előbbi pénzérmével.]]
|}
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]
*Irodalom:
Nagy Iván, X. 490.
http://www.uni-miskolc.hu/~philos/2008_tom_XIII_3/125.pdf
*Külső hivatkozások:
| |||