„Címerhatározó/Rakovszky címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a ő, ű jav
30. sor:
<center>A Rakovszky család ősi címere<br>
 
* [[Címerhatározó]]
</center></div>
<!-- A CÍMERDOBOZ KÓDJÁNAK VÉGE. -->
39. sor:
<center>A Rakovszky család bárói címere, Forrás: Siebmacher Ung. Adel Sup. Band<br>
 
* [[Címerhatározó]]
</center></div>
<!-- A CÍMERDOBOZ KÓDJÁNAK VÉGE. -->
48. sor:
<center>A Rakovszky címer Rakovszky István (*1847) családfájáról<br>
 
* [[Címerhatározó]]
</center></div>
<!-- A CÍMERDOBOZ KÓDJÁNAK VÉGE. -->
58. sor:
<center>Rakovszky Iván exlibrise <br>
 
* [[Címerhatározó]]
</center></div>
<!-- A CÍMERDOBOZ KÓDJÁNAK VÉGE. -->
67. sor:
[[Kép:Rakovszky_Liptó.JPG|100 px]]
<br>
<center>A Rakovszky család liptói ága egy tagjának a pecsétje Pettkó Kálmán (1881-1949) zólyomi pecsétgyűjteményéből, amely a 18-19. század fordulójának pecsétjeit tartalmazza. Mellette a pecsét rajza. <br>
A család mindegyik ága ugyanazt a címert használja. A pecsétgyűrű a tulajdonosa izlését tükrözi.
 
Címerhatározó* [[Címerhatározó]]
</center></div>
<!-- A CÍMERDOBOZ KÓDJÁNAK VÉGE. -->
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE. -->
 
* [[Címerhatározó]]
</center></div>
<!-- A CÍMERDOBOZ KÓDJÁNAK VÉGE. -->
81 ⟶ 83 sor:
<br>
<center>[[Túróc megye címere|Túróc vármegye címere]] benne a Rakovszky címerrel<br>
 
* [[Címerhatározó ]]
</center></div>
<!-- A CÍMERDOBOZ KÓDJÁNAK VÉGE. -->
88 ⟶ 91 sor:
==== A család címerének története ====
 
A törzsökös túróczvármegyei eredetű, de Liptó, Zólyom, Árva, Trencsén, Pest, Heves Nógrád és Abauj vármegyékbe is elszármazott igen régi nemes család, eredete a XIII. század elejéig mutatható ki okmányilag. ElsõElső ismert gyökereik Márton udvari káplán és testvére László, akik a szerencsétlen sajói ütközet után IV. Béla kiséretében voltak. Csernekinek (de Chernek) írták magukat, így lehet, hogy a Vladár és Dessewffy családokkal, kiknek az ősei szintén ott voltak a sajói ütközetben, közös eredetű.
 
Nagyrákó, a középkori oklevelekben mindig mindig "Rakouch" vagyis "Rákóc" szerepel, ezért is írta magát a család a 16. században több helyen Rákóczi-nak.
95 ⟶ 98 sor:
A fiúsított Anna utódaiban maradt fenn a család, mely a Jeszen törzs kisjeszeni birtokait is örökölte, s rákói és kisjeszeni Rákói-nak írta magát. Mátyás Simon nevű fia kezdte használni a Rakovszky nevet.
 
XVI. szd. György (meghalt 1565-ben) - a XVI. században a család legnevezetesebb embere volt. 1541-ben Turócz vármegye alispánja lett. 1542-ben Révay Ferenc alnádor mellet itélõmester, 1543-ban országgyűlési követ a királyhoz a besztercei törvények megerősítése végett. 1552-ben Izabellához Kassára, s a lengyel királyhoz követségben járt. 1555-ben I. Ferdinánd király által nevezetes ügyben küldetett Lengyelországba, Izabella udvarába. 1558-ban alnádor és királyi udvarnok lett. Ebben az idõbenidőben Turócvármegye cimere, a Révay és a Rakovszky családok egyesített címere volt. 1561-ben I. Ferdinánd királytól családja nemességének és régi törzsökös származásának megerõsítésétmegerősítését , és cimerének bővítését nyerte.
 
Márton, Túróc vármegye alispánja (1579, 1592-1595), királyi kamarai tanácsos, költő ''De partibus Republicae et causis mutationum, Regnorum, imperiorumque...'' (Bécs, 1590) című művében magát hol Rákóczynak, hol Rakovszkynak írta. A család neve csak ekkor kezdett Rakovszkyként állandósulni, a rákói ősi birtokról.(Bráz Béla volt turócvármegyei levéltáros tanulmánya szerint viszont csak a 17. században.)
 
A 16. század közepén a család megszerezte Kelemenfalvát és tagjai az előnevüket nagyrákói és kelemenfalvi alakban használták. A család liptói ágától a 16. században János szerezte meg Nagyselmencet, és a nevét "de Nagy-Selmencz" alakban írta. A XVII. szd-ban élt Péter és János osztályegyességet kötöttek a családi javakról. Péter, kinek a turócmegyei birtokok jutottak, alapítója lett a család turóci és zolyomizólyomi főágának (nagyrákói és kelemenfalvi előnévvel). János pedig, ki a Liptóvármegyei birtokokat nyerte, alapította a liptói főágat (nagyrákói és nagyselmeczi előnévvel).
 
A család eredeti címere a rák volt, vízszintes, vagy függőleges helyzetben. Legrégibb ismert forrása Rakovszky György pecsétje 1553-ból. I. Ferdinánd 1561-es címerbővítő oklevele általánosan ismert a szakirodalomban: A vágott pajzs felső mezőjében kék alapon aranykoronából kinövő két ezüst liliom között növekvő páncélos vitéz. Jobb kezében ezüst kardot, bal kezében zöld pálmaágat tart. A mező jobb felső sarkában arany nap, a bal felső sarkában arany csillag látható. Az alsó mezőben arany alapon, vörös rák van pólyásan. A sisakdísz megegyezik a felső mező címerképével, a sisaktakaró jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös.
109 ⟶ 112 sor:
A család egyik kiemelkedő tagja, Rakovszky Márton altábornagy, a Mária Terézia Rend lovagja, aki 1812-ben osztrák bárói rangot és címerbővítést nyert, de gyermektelen maradt és ága kihalt.
 
A Rakovszky család címere előfordul [[Túróc megye címere|Túróc vármegye címerében]] is. I. György, Túróc vármegye alispánja (1541), az akkori szokás szerint, a saját családi pecsétjét használta a megye hivatalos pecsétjeként is, de a megye ezt a címert nem sokáig viselte, mert később a mindenkori főtisztviselők pecséteit vette igénybe. Azonban 1639-ben ismét elfogadta pecsétjéül, majd a család címere 1715-ben lett véglegesen része Túróc vármegye hivatalos címerének. Erre a szövetséges rendek 1707-es ónodi országgyűlése után került sor, melyen Menyhért, Túróc vármegye jegyzője, és Árva vármegye alispánja, társával Okolicsányi Kristóffal, a békekötés mellett érvelt. Rákóczy felkiáltására bercsányi - kinek felesége és Rakovszky menyhért felesége unokatestvérek voltak - Rarddalkarddal Rakovszky Menyhértre ütött. A követek erre mindkettőjüket lekaszabolták, Túróc zászlóit és pecsétét összetörték, és a megyét kitörölték a vármegyék sorából. A Rákóczi szabadságharc után a megyét visszaállították, és a két követ emlékére az 1715. évi 46. tc. Túróc vármegye a címerébe felvette a két család, valamint a főispáni tisztet adó Révay család címerét.
 
 
131 ⟶ 134 sor:
Vö. [[Morász címer]]
 
* [[Címerhatározó]]
----
{{Nemkereskedelmi}}