„Kertészet/Fajtalisták/Körte fajták” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
||
21. sor:
*''Serres Olivér'' – érési ideje: október közepe
*''Téli esperes'' – érési ideje: október közepe
== Arabitka körte ==
(Pyrus communis ''Arabitka'')
Származása ismeretlen, valószínűleg magyar eredetű fajtakör, melynek több típusa terjedt el, főleg a Duna-Tisza közén. A Kertészeti Kutató Intézet (Korponay Gyula, illetve Brózik Sándor) által szelektált típus.
'''Gyümölcse'''
kicsi, 35-45 mm átmérőjű, igen széles, kerekded, olyan széles, mint hosszú.
Színe citrom- majd aranysárga, kis részén barnán mosott.
Húsa fehér, bő levű, később szotyósodik, mint a hasonló nyári körtéké.
Íze édeskés, gyengén illatos.
Érési ideje június végére esik, amikor a zöld héja sárgulni kezd, fogyasztása július elejéig tolódik ki.
A legjobb korai körtefajtánk, amely az árpával érő körtével egy időben érik, de annál értékesebb, a búzával érő körtét pedig jó egy héttel megelőzi.
Levele széles tojásdad, majdnem kerek.
Jellegzetesek vastag, zömök középbarna vesszei vannak.
Koronája erőteljes, feltörekvő, más nyári körtefajtáknál erőteljesebb.
A gyümölcs szedéstől körülbelül egy hétig tartható el, akkor, ha nem túléretten szedik.
Még nem egészen érett állapotban jól szállítható.
Nagyon jól termékenyül.
Partenokarpiára (megtermékenyítés nélküli termésfejlődés) hajlamos.
Rendszeresen, bőven terem, gyümölcsei csomósan helyezkednek el.
A fa elég korán termőre fordul.
Ellenálló, igénytelen fajta.
Termőhely iránti igénye nem jelentős, így tűri az alföldi meleget, a szárazságot, homokot és agyagot egyaránt.
Birsen és vadkörte alanyon egyaránt jól fejlődik, de inkább külterjes fajta.
A helyi, illetve belföldi fogyasztásra valamelyik vizsgálat alatt álló szelektált klónjának később szerep juthat a kisebb mérvű üzemi és elterjedt házi-kerti termesztésben egyaránt.
== Diel vajkörte ==
(Pyrus communis ''Beurre Diel'')
M. Meuris – Van Mons főkertésze – 1805-ben találta Belgiumban.
Gyümölcse középnagy, igen széles, vaskos körte alakú, majdnem olyan széles, mint hosszú.
Színe zöldes szalmasárga, sötétebb sárgával mosott, hálószerűen parásodott, barnán sűrűn pontozott.
Húsa fehér, olvadó, magháza körül kövecsesedésre hajlamos.
Íze kellemes zamatú, közepesen illatos.
Szeptember második felében szedik, a szedéstől decemberig fogyasztják.
Jól tárolható, de nem elég éretten szedve ráncosodik.
A szállítást jól viseli.
Rendszeresen és bőven terem, elég korán termőre fordul.
Erőteljes fájának koronája szétterülő, félgömb alakú, görbén növő.
Korán termőre fordul.
Termőhelyre igényes, fagyra érzékeny fajta, ezért szélvédett, meleg fekvést kíván.
Csak intenzív tápanyag- és vízellátás mellett termeszthető.
Száraz talajon gyümölcse kicsi, fanyar és kősejtes lesz.
Középkorai virágzású, jól termékenyülő fajta.
Teljesen önmeddő, virágpora rossz.
A varasodásra érzékeny, szélkár is gyakran előfordulhat benne.
Birsen és vadkörte alanyon egyaránt jól növekszik, törpe fának nagyon alkalmas.
Hosszú termőrészeken terem, ezért hosszúra kell metszeni.
Gazdasági jelentősége: a XIX. szd-ban nagyon elterjedt az egész világon, és bár hibái miatt visszaszorulóban van, még mindig nélkülözhetetlen árufajta maradt.
Csökkentett mértékben árutermelésre ajánlható.
== Esperen bergamott ==
körte (Pyrus communis ''Bergamott Esperen'')
Esperen, a kiváló nemesítő 1830-ban nevelte magról Malines-ban, Belgiumban.
Gyümölcse középnagy, sőt nagy, lapított alakú, tizedrésszel szélesebb, mint amilyen magas.
Színe zöldes citromsárga, felerészben barnásan parás, száraz és érdes, sűrű, nagy sötétbarna pontozottsággal.
Kocsánya fás, dudoros, néha rügyet visel.
Húsa olvadó, bő levű, alig kövecses. Íze igen kitűnő, erősen illatos.
Későn, október második felében érik, az első kisebb fagyok után szedik.
Levele nagy és megnyúlt, vesszeje sárgászöld, rügyei elállók.
Koronája fiatalon is széthajló, hosszú termőrészeket visel.
Az egész világon elterjedt körtefajta.
Hosszú téli fogyasztási idénye és kitűnő árutulajdonságai miatt az egyik legfontosabb árufajtánk.
Novembertől márciusig fogyasztható, tárolásra való, késő téli fajta.
Téli tárolásra való, zamatát jól megőrző fajta, de korán szedve ráncosodik.
Igen jól szállítható.
Esetében a hűtőtárolás semmilyen körülmények között sem maradhat el, mert a kiváló fogyasztási minőséget képviselő gyümölcsjellemzők (íz, zamat, illat és olvadékonyság) csak megfelelő hideghatás nyomán alakulhatnak ki.
A 8-10 napos utóérlelést igénylő fajták közé tartozik - a Bosc kobak, Hardenpont téli vajkörte, Serres Olivér és Téli esperes fajtákhoz hasonlóan.
Fája rendszeresen és rendkívül bőven terem, gyümölcseit csomósan hozza.
Termőhely szerint meleg fekvést kíván, különben nem érik be.
Igényes, intenzív, ellenálló fajta.
Vadkörtén, és megfelelő kultúrában birsen is jól tenyészik - hosszúra kell metszeni.
A meszes talajt nem kedveli.
Igen jól termékenyül, virágpora jó.
Porzófajtája a Hardenpont téli vajkörte, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte.
Kitűnő tulajdonságai miatt - megfelelő intenzív körülmények között – még nagyobb arányú hazai termesztése is indokolt.
== Nemes Krasszán körte ==
(Pyrus communis ''Nemes Krasszán'')
M. Boisbunel faiskolás Rouen-ban nevelte magról 1845-ben.
Gyümölcse közép nagy, tompa kúpos alakú, gyakran féloldalas. Színe sárgászöld, majd aranysárga, fedőszín nélkül, szára körül parával teljesen fedett.
Kocsánya középhosszú, bütykös, ív alakú, mélyedésből indul.
Húsa sárgásfehér, enyhén szemcsés, olvadékony, bő levű.
Íze kiváló, fűszeres, kellemesen savanykás, fanyar.
Hajtásrendszere gyenge növekedésű, levele közép nagy, tojásdad, hegyesedő.
Vesszeje középerős. Koronája mérsékelt növésű. Korán virágzik.
Szeptember végén - októberben szedik, novembertől februárig, sőt néha tavaszig is eltartható.
Rosszul tárolható, mert fonnyad.
Féléretten szállítható.
Közepes termőképességű és középkorán fordul termőre.
A telet elég jól bírja, fagykárt ritkán szenved.
A termőhelyre igényes, ezért jó talajt és védett, meleg, napos fekvést igényel.
Jól termékenyül és jó pollent adó fajta.
Porzófajtái az Esperen bergamottja, a Hardenpont téli vajkörte és a Téli esperes.
Birsen és vadalanyon egyaránt jól fejlődik, de birsen néha túl gyenge a növekedése.
Magyarországon néhány kisebb gyümölcsösben termesztik, egyébként szórványosan telepített fajta.
Kiváló fogyasztási tulajdonságai folytán fenntartásra érdemes, bár igényessége miatt nem való az árutermelésbe.
== Avranchesi jó Lujza ==
| |||