„Kertészet/Tünethatározó” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
189. sor:
 
 
* [[Kertészet/Rovarok/Hársfa-sátorosmoly]] ([[Phyllonorycter issikii]]),
A fajt 1963-ban Japánban írták le. 1986-ban oroszországi, 1996-ban lengyelországi, 2001-ben csehországi előfordulásáról tudósítottak. Azóta elterjedt Ausztriában, Németországba, Svájcban. Magyarországon 2002-ben jelent meg.
Megjelenésről az első cikk 2003-ban tudósít. Azóta az egész országban megtalálható a hárson. Lárvája a levélen 1-2 cm átmérőjű foltaknát képez. Elsősorban sor-és parkfákat fertőzi, de erdei fákon is előfordul. Nagy méretű kártételétől nem kell tartani, mivel – ausztriai felmérés szerint – a lárvák 50-90 %-a parazitált.
 
 
* [[Kertészet/Rovarok/Hársbodobács]] ([[Oxycarenus lavaterae]])
A természetes előfordulása Északnyugat Afrika-Ibériai félszigettől Európa mediterrán vidékein át az Arab félszigetig terjed, ahol 3-4 nemzedéke is van évente.
A hárs bodobácsot már megtalálták Szlovéniában, Svájcban, 2001-ben ausztriai előfordulásáról is beszámoltak. Magyarországon is megjelent. Remélhető, hogy nem fog nagyobb gondot okozni, mint közeli rokona a suszterbogár.
207. sor:
</gallery>
 
* [[Kertészet/Rovarok/Platán csipkéspoloska]] ''([[Corythucha ciliata]])''
Amerikából az 1960-as években Olaszországon át behurcolt kártevő. A platán csipkéspoloskának „előnyös tulajdonsága”, hogy a platánmoly (Lithocolletis platani) kártételét visszaszorította.
Még nincs itt, de idő kérdése, hogy mikor figyelünk fel rá, hogy a platán ágak kérgének felső része rózsaszínűre színeződik. A rózsaszín felsőrész és a barna alsó rész gyakran határozott vonal mellett válik szét. Ezt követően a fertőzött rész megfeketedik és rajta spórák képződnek, majd megindul a faszövetek korhadása és a korhadás egyre nagyobb farészre terjed ki. A fertőzött ág törékennyé válik. A fertőzés az alsó koronarészeken erősebb.
A platánnak e Macrodiplodiopsis desmazieresi okozta betegségével először 2003-ban találkoztak Németországban, 2005-ben Svájcban 40-70 éves platánokon és 2006-ban már Bécsben is megjelent. Magyarországi megjelenésével is számolni kell.
 
 
* [[Kertészet/Rovarok/Puszpáng-takácsatka]] ([[Eurytetranychus buxi]])
Amerikából 2000 körül került Európába a . Magyarországi előfordulásáról még nincs tudomásunk. A levélek színén elszórtan apró fehér, vagy sárga szívásnyomok láthatók. Az erősen fertőzött levél megbarnul és lehull. Nagyobb fertőzés esetén a levelek elszáradnak, lehullnak.
Parkokban, temetőkben súlyos károkat képes okozni. Szövedéke nincs. Felszaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez. Az '''Örökzöld puszpáng''' Buxus sempervirens-t erősebben fertőzi, mint a kislevelű puszpáng Buxus micrphyllus-t. Tojásalakban a fás részeken telel. Az első nemzedékkel április-májusban jelenik meg.
Az imágókat nehéz észlelni, mert nem érik el a 0,5 mm-t. Európában 5-8 nemzedéke fejlődik.
* [[selyemfényű puszpángmoly|puszpáng-tűzmoly]], vagy selyemfényű puszpángmoly ''(Cydalima perspectialis)
* [[Kertészet/Rovarok/puszpáng-gubacsszúnyog]] ''([[Monarthropalpus flavus]])''
* [[Kertészet/Rovarok/puszpáng-levélbolha]] ''([[Psylla buxi]])''
* [[Kertészet/Rovarok/puszpáng-gubacsatka]] ''([[Eriophyes buxi]])''
A '''puszpángrák''' (Pseudonectria rousseliana, kon: Volutella buxi) ugyanúgy megtámadja a puszpáng fiatal hajtásait, mint az idős ágakat. A fertőzött ágon a levelek gyorsan elhalnak, és világos szürke-szalmasárgára színeződnek. Később a fertőzött leveleken, különösen a fonákon nagy számban megjelennek a rózsaszín-narancssárga spóratartók. Ezután a levél fonák vörösesre színeződik.
A spóra kiverődés alkalmanként az elszáradt ágakon is megjelenik. Az idősebb ágak alapi részén nyitott rákcsoda található, amely amiatt alakul ki, hogy a károsító ellen a növény újabb és újabb kalluszt képez. A kórokozó azonban ezen az övezeten mindig áthatol, mind mélyebbre hatol, idővel a fatest is kilátszik. Ezen a részen a fatest szürkére színeződik. A lehullott leveleken zöldessárga termőtestek (peritécumok) jelennek meg. Különösen erős fertőzés alakulhat ki nedves idő, zárt telepítés, sűrű növényzet esetén.
A kórokozó a lehullott levelekben telel át, amelyen tavasszal tömegesen megindul a rózsaszín spórák képzése. Az apró sérülések a fertőzésnek (pl. visszavágás) kaput nyitnak. Nedves meleg időben a spórák a leveleket fertőzik.
 
 
* [[szelídgesztenyeKertészet/Rovarok/Szelídgesztenye-gubacsdarázs]] ([[Dryocosmus kuriphilus]])
Új jövevény Európában. A szelídgesztenye Kínában őshonos kártevője. 2002-ben fedezték fel jelenlétét Torinó mellett Olaszországban.
A 3 mm hosszú nőstény darazsak feketék. A 0,1-0,2 mm nagyságú fehér petéket június-augusztusban a fiatal hajtások rügyeibe rakja. A peték 1 hónap alatt kikelnek, de fejlődésüket csak a rügyfakadáskor kezdik el: a fiatal hajtásokon, a levelek főerén 8-15 mm átmérőjű gubacsot képeznek, amelyben több lárva is élhet.
227 ⟶ 233 sor:
 
 
* [[Kertészet/Rovarok/Vadgesztenye aknázómoly]] ([[Cameraria ohridella]])
1985-ben fedezték fel, Magyarországon először 1994-ban írták le. 2002-re már Dániában is megtelepedett.
Jelenleg a vadgesztenyét közterületeken is folyamatos védeni kell ellene.
 
* [[Kertészet/Rovarok/Fenyőgyilkos fonalféreg]] ([[Bursaphelenchus xylophilus]])
Az EU növényvédelmi karantén intézkedései kiszorítják kontinensünkről. Terjedését megakadályozták azzal, hogy Portugáliában 50 000 fenyőfát semmisítettek meg a fenyőgyilkos fonálféreg okozta kárkép alapján.
 
 
* [[Kertészet/Rovarok/Tuja-aknázómoly]] ([[Argyresthia thuiella]])
1997-es megjelenése!
 
* [[Kertészet/Rovarok/Citrus kabóca]] ([[Metcalfa pruinosa]])
A széles gazdanövény körrel rendelkező '''citrus kabóca''' európai előfordulásáról 1980-tól tudunk. A mediterránon gyorsan felszaporodott, 2003-ban már Bécsben is előfordult. Hazánkba is behurcolták, egyre nagyobb kártételéről érkeznek tájékoztatás.
 
247 ⟶ 253 sor:
Polifág, lágy- és fás szárú növényeken is károsít.
 
* [[Kertészet/Rovarok/Hosszúcsápú cincér]] ([[Anoplophora glabripennis]]).
 
* [[Kertészet/Rovarok/Júdásfa levélbolha]] ([[Cacopsylla pulchella]])
 
* [[Júdásfa levélbolha]] ([[Cacopsylla pulchella]])
Magyarországi jelenlétét 2003-ban
tapasztalták Budapesten.
260 ⟶ 266 sor:
 
 
* [[Kertészet/Rovarok/Akác-gubacsszúnyog]] ([[Obolodiplosis robiniae]]).
Amerikában honos kártevőt Európában 2003-ban (Észak-Olaszország) észlelték először. Hazánkban elsőként 2006-ban Ajka környékén találták meg. Azóta az ország számos helyén megfigyelték, rohamos elterjedésére kell felkészülni.
Évente 3–4 nemzedéke van, az első nemzedék röviddel az akác lombfakadását követően rajzik. A nőstények fiatal levélkékre rakják petéiket. A levélkék szegélye lefelé besodródik, a sodrat kissé megvastagszik, a levél színénél általában kissé világosabb lesz gyakran az egész levél megpirosodik. Gyakori, hogy a megtámadott friss levélkék ki sem bomlanak, a levélzet
275 ⟶ 281 sor:
 
 
* A lisztharmat sok növény betegsége. Sajnálattal kellett tudomásul venni, hogy
2000-ben Pécsett a Symphoricarpos albus díszértékét a Microsphaera symphoricarpi levelén megjelenő fehér micélium bevonat csökkentette. (A fehér bogyón a fertőzés csak mikroszkóppal látható). Sajnos nem egyedüli. 2004-ben a vadgesztenyén lelték fel és okozott járványt az Erysiphe flexuosa, járványszerűen fertőzte a '''szivarfát''' az Erysiphe elevata, majd később a '''borsófán''' az Erysihe palczewskii, a '''gyertyánon''' az Erysiohe arcuata okozott esetenként súlyos lisztharmatos tüneteket
 
* [[Mézgás éger fitoftórás pusztulás]] (Phytophthora sp)
Először 1993-ban észlelték Anglia déli területein, patak menti égeresekben. Az agresszíven terjedő gombát Magyarországról 2000-ben írták le. A vizsgálatok során megállapították, hogy egy Phytophtora fajhibrid gomba idézi elő a szíjács elhalását és ennek eredményeként a korona fokozatos, majd teljes pusztulását
 
* [[Cylindrocladium buxicola]]-t 1998-ban mutatták ki Nagy-Britanniában, 2005-ben jelent meg először a Rajna vidéken és Oldemburgban, 2005-ben már nagy gondot okozott Ausztriában és Svájcban. Magyarországi előfordulása még nem ismert, de a megjelenésével számolni kell. Időjárásunk kedvező számára. Spórája már 5 oC-on, 3 órán át nedves levélen csírázik, az egészséges kutikulán át 5 óra hosszat tartó nedves levélfelület esetén fertőz. A gomba csírázás optimuma 25 oC, 33 oC-on elhal. Ez azonban ugyanúgy nem jelentheti a teljes pusztulást, mint ahogy a szőlő peronoszpórának is csak a szövetekben élő micéliumai pusztulnak el 35 oC-on. A gomba várhatóan 4 évig marad életben az elhalt növényi részeken. A spórák széllel, vízzel, szerszámmal terjednek.
Fertőzés következtében az idősebb levelek szélén világos-sötétbarna foltok jelennek meg, a levél felülete megsötétedik, a betegség előrehaladtával a foltok összefolynak, a fertőzött levelek lefolynak. Fiatal levélen a foltok narancssárgák-barnák. Ha a fiatal levelek fertőződnek, akkor az idősek általában épek maradnak. Tipikus tünete a betegségnek a csaknem fekete sérülések, léziók az ágon és magas légnedvesség esetén az elhalt leveleken a fehér spórapor. Kedvező feltételek esetén viharos gyorsasággal terjed és néhány nap alatt lehullik a lomb, az érintett ágdarabok elhalnak, de az egész növény nem pusztul el.
 
 
 
*
 
 
* A Phytophtora ramorum fertôzésrôl a faiskolások 2004-ben a Büki konferencián Jürgen Schlenz szaktanácsadótól hallhattak elôadása keretében. Elmondta, hogy Európában jelentős károkat a Rhododendron és Bangita (Viburnum) fajokon okozzák, azóta tudjuk, hogy rajtuk kívül – nemcsak Amerikában – többek közt az Aceraceae, Ericaceae, Fagaceae, Hypocastanaceae, Pinaceae, Taxaceae családba tartozó növényeken is kimutatták kártételét.
===
Egyes esetekben csak levél nekrózist, máskor ágelhalást, de néha a teljes növény pusztulását is előidézheti.
Igen. A határok leomlottak, a piacok megnyíltak. Csakhogy nemcsak a faiskolások számára,
hanem a károsító szervezetek számára is. Vélem, hogy az előzőkben felsorolt károsítók
csak egy része került hazánkba szaporítóanyaggal, mások természetes úton (légáramlat,
folyóvíz, madarak) érkeztek. Érkezési módjuktól függetlenül kisebb nagyobb járványokat okoztak, okozhatnak.
 
=== [[Kertészet/Tünethatározó/Csigák|Csigák]] ===