„Kertészet/Tünethatározó/Alma lenticella foltosság” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Nem fertőző betegségek {{Kert-főcím}} {{Növénybetegségek}} Fájl:Tálca1Kép.png|bélyegkép|jobbra|200px|[[Speciális:Feltöltés|''…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
Nem fertőző betegség
: A legjelentősebb tárolási betegség, amely már a szüret előtt, a fákon lévő gyümölcsökön is megjelenik.
: A gyümölcs – egyrészt a foltok miatt, másrészt a foltokon megtelepedő, rothadást előidéző gombák miatt – nagymértékben veszít minőségéből.
: A lenticellafoltosság egyik típusa a Jonathan-foltosság.
: A betegség legfontosabb gazdanövénye a Jonathan, de más piros gyümölcsű almafajtákon is előfordulhat.
: A betegség inkább a nagyobb és a jól színeződött gyümölcsökön károsít.
'''Oka'''
: A betegség oka a kalciumhiány.
Ezt egyrészt az ionatagonizmus miatti nagy, oldható kálium, esetleg magnéziumtartalmú talaj idézheti elő.
: Másrészt kiválthatja a többéves, nagy adagú káliumtrágyázás a savanyú talajokon, mivel a növény által felvehető kalciumtartalmat számottevően csökkentheti.
: A kalcium felvételét az időjárás is befolyásolja. Szárazság esetén a növény tápanyagfelvétele csökken.
: Ilyenkor a korábban kifejlődött növényrészekből az újonnan növekvők felé áramlik a legtöbb tápanyag, kivéve a kalciumot, amelynek eredményeképpen a gyümölcs sejtfalak közötti pektinrétegében kalciumhiány áll elő.
'''Tünet'''
: A lenticellafoltosságra jellemző, hogy a gyümölcs színesebbik oldalán, a héjon, a lenticellák körül 2–3 mm átmérőjű, kerek, határozott szegélyű, enyhén bemélyedő sötétbarna vagy fekete foltok láthatók.
: A folt közepén a kifehéredett lenticella jól megfigyelhető.
: A gyümölcs húsában nem észlelhetők elváltozások.
: A Jonathan-foltosságra jellemző, hogy a foltok nemcsak a lenticella körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol jelentkeznek, és összeolvadva szabálytalan foltok alakulnak ki.
: A betegség kialakulásának számos tényezője még nem ismert pontosan.
: A megfigyelések és a vizsgálatok szerint a betegség gyakoribb a nagy gyümölcsökön, mint a kisebbeken.
: A szedési érettségkor szüretelt gyümölcsöket a betegség kevésbé károsítja, mint a későn szüretelteket.
: A szüret és a tárolás kezdete között eltelt idő tartama is fontos tényező, a szüret után azonnal betárolt gyümölcs kevésbé károsodik.
: A magas hőmérsékleten tárolt gyümölcs gyorsabban öregszik, ezért a betegség jobban károsítja.
: A szabályozott légtérben történő tárolás csökkenti a foltosodást.
'''Védekezés'''
: A betegség megelőzése céljából a talaj tápanyagvizsgálatára épülő tápanyagellátásra kell törekedni.
: Kerülni kell a nagy adagú műtrágyázást.
: Szükség esetén 3–4 alkalommal, 1–2 hetes időközönként kalciumtartalmú szerrel kell permetezni.
: A permetezést egyesek a terméskötődés után, mások a szüret előtt javasolják.
: A gyümölcsöt idejében le kell szedni, s azt azonnal hűtőtárolóba kell elhelyezni.
: Tárolásra a 60 mm átmérő alatti gyümölcsök a legmegfelelőbbek.
: Szabályozott légtérben történő tárolás esetén a szén-dioxid 2,5–5%, az oxigén pedig 3% legyen.
<br />
| |||