„Kertészet/Lepkefélék/Fehérszárnyú molyok” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Visszaállítva
1. sor:
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
[[Kategória:Lepkefélék]]
{{KertK-kártevőkfőcím}}
{{Kert fejezetek}}
[[Fájl:Leucoptera malifoliella2.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}}
 
:
* [[Kertészet/Lepkefélék/Lombosfa-fehérmoly|Lombosfa-fehérmoly]]
 
{{commonskat|cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Leucoptera malifoliella|-}}
 
:A lombosfa-fehérmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék családjának egyik, Magyarországon is ismert faja.
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
:A Krím, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
 
:Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő. Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
 
:Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8 mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
:Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
* Dél-Olaszországban többnyire öt;
* Dél-Európa többi részén három vagy négy;
* Magyarországon általában három;
* Angliában csak egy.
 
:Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az almatermésűek (Malus) csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18 mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.
 
:A polifág hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a meggy, de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
 
'''Kedveli még:'''
* az égert,
* a nyírt,
* a fanyarkát,
* a madárbirset,
* a galagonyát és
* a berkenyét is.
 
:Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.
 
:'''Magyar Wikipédia:'''[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br />
</div></div>
{{K-tünethat}}
{{Kert-sbl}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{commonskat|Leucoptera malifoliella|{{SUBPAGENAME}}}}
{{Forrás|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935}}
{{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }}