„Kertészet/Lepkefélék/Lombosfa fehérmoly” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
__NOTOC__
<noinclude>[[Kategória:Lepkefélék]]</noinclude>{{Kert-kártevők}}
{{K-főcím}}
{{Kert fejezetek}}
[[Fájl:Leucoptera malifoliella2.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]
 
[[Fájl:Nincs szabad kép 1.svg|thumb|right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>]]
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
A '''lombosfa-fehérmoly''' ''(Leucoptera malifoliella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[ezüstös fehérmolyfélék]] ''(Lyonetiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, Magyarországon is ismert faja.
{{latin|Leucoptera malifoliella|-}}
 
:A '''lombosfa-fehérmoly''' ''(Leucoptera malifoliella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébealrendjébe tartozó [[ezüstös fehérmolyfélék]] ''(Lyonetiidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jánakcsaládjának egyik, Magyarországon is ismert faja.
== Elterjedése, élőhelye ==
:A [[Krím-félsziget|Krím]], a [[Közel-Kelet]] és [[Közép-Ázsia]] hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
 
:Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő. Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
A [[Krím-félsziget|Krím]], a [[Közel-Kelet]] és [[Közép-Ázsia]] hegyvidékei felől terjeszkedik észak és nyugat felé; mostanra Közép- és Dél-Európában általános.
 
:Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8&nbsp; mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
Kártétele Bulgáriában 1961 óta, Olaszországban 1955 óta, Jugoszláviában 1967 óta feltűnő.
:Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
Magyarországon kártevőként először 1812-ben említették. Az 1950-es évek óta állandóan előfordul gyümölcsöseinkben, és kártétele a '80-as évektől folyamatos.
 
== Megjelenése ==
 
Rendkívül kis termetű lepke: szárnyának fesztávolsága mindössze 6–8&nbsp;mm; szárnyai élénk mintázatú ólomszürkék.
 
== Életmódja ==
 
Egy-egy évben változó nemzedékszámú moly fejlődik ki:
* Dél-Olaszországban többnyire öt;
* Dél-Európa többi részén három vagy négy;
* Angliában csak egy.
 
:Báb állapotban, sűrű fehér gubóban telel át a fák törzsén, vastagabb ágain, esetleg a lehullott leveleken, az [[almatermésűek]] ''(Malus)'' csésze- és kocsánymélyedéseiben. A hernyó apránként 10–18&nbsp; mm átmérőjűre bővíti foltaknáját a tápnövény levelében. Az akna alakja határozóbélyeg; a széle hólyagos, belsejében csigavonal formájában látható a hernyó ürüléke.
 
A [[polifág]] hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az [[alma]] és a [[meggy]], de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
 
Kedveli még:
* az [[éger]]t,
* a [[nyír]]t,
* a [[fanyarka|fanyarkát]],
* a [[madárbirs]]et,
* a [[galagonya|galagonyát]] és
* a [[berkenye|berkenyét]] is.
 
Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
:A [[polifág]] hernyó a lombkorona- és cserjeszinten él. Legkedveltebb tápnövénye az [[alma]] és a [[meggy]], de a többi gyümölcsfán is megtelepszik.
 
'''Kedveli még:'''
* az égert,
* a nyírt,
* a [[fanyarka|fanyarkát]],
* a madárbirset,
* a [[galagonya|galagonyát]] és
* a [[berkenye|berkenyét]] is.
 
:Kártétele időnként jelentős lehet, a hernyók a lombfelület nagy részét elpusztíthatják – ilyenkor egy-egy levélbe akár 20–40 foltaknát is rághatnak. A magyarországi almások és meggyültetvények egyik jelentős kártevője.
 
{{Forrás| |:'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:37 (CET)}}
<br />
</div></div>
{{K-tünethat}}
{{Kert-sbl}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{commonskat|Leucoptera malifoliella|{{SUBPAGENAME}}}}
{{Forrás|Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 |A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839. }}
{{Forrás|Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935| }}
224 212

szerkesztés