„Növények/E/Ezüsthárs” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Fák kategória hozzáadva (a HotCattel) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Fák]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Tilia tomentosa|Tilia argentea}}
{{népies|}}
<br/>
:Az '''ezüst hárs''' a mályvafélék családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja. Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származik. A Balkán jellegzetes növénye, ami a Kárpát-medencében éri el elterjedési területének északi határát. Magyarországon főleg a városokban láthatjuk, mert jól tűri a szárazságot, és ezért szívesen telepítik díszfának.
:Magas termetű (25–30 m), szabályos alakú fa. Koronája fiatalon kúp alakú. A törzse egyenes, a kérge sima, zöldesszürke, idősebb korában finom repedések tarkítják. Ágai egyenletesen veszik körül a sudarat; fiatalon meredeken felfelé tartanak. Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják: ez a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális (azaz cikkcakkos vagy zegzugos) növekedése is.
:Váltakozó, szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), a csúcsa hegyes, a széle egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld; fonáka, amit egyenletesen borítanak a csillagszőrök, ezüstfehér vagy szürkészöld. Ez a szőrzet a környezettől és a levél fény-árnyék viszonyaitól függően igen változó lehet: egyes levelek fonáka szabad szemmel csupasznak látszik. A levél biztos határozóbélyege, hogy fonákán az érzugokban nincsenek szőrcsomók, hanem ugyanolyan csillagszőrök nőnek, mint az érközi részeken. Forró nyári napokon az ezüst hárs levelei többé-kevésbé függőleges helyzetbe állnak, vagy fonákukat fordítják a Nap felé, hogy csökkentsék a párologtatást. Őszi lombja aranysárga.
{{Gyógynövények}}▼
:Virágai 6–9 (10) tagú bogernyőben állnak; a virágtengely félig összenőtt az ugyancsak csillagszőrös repítő fellevéllel. Csészelevelei halvány zöldes-fehérek, a tövükön nektármirigyek találhatók. Sziromlevelei vajsárgák, kanalasak, porzói nem nyúlnak túl a takaróleveleken, bibeszála viszont túlnyúlik a porzókon. Az őshonos hársfajok közül egyedül az ezüst hárs porzói között akadnak petaloid sztaminodiumok: az öt falkába tömörült porzók közül falkánként a legkülsőket. Ezeknek nincs portokja, alakjuk sziromhoz hasonlít (bár azoknál kisebbek).
:Termése gömbölyű, szőrös makk. Az üde, félszáraz talajt kedveli. Júliusban virágzik; a makkok szeptemberben érnek be.
:Szárított virágzatát tea készítésére nem ajánlják, mert a leváló apró szőrök allergiát okozhatnak. Rendkívül ízletes méze azonban túltesz a [[Növények/K/Kis levelű hárs|kis-]] és [[Növények/N/Nagy levelű hárs|nagy levelű hárs]] mézén, és fogyasztása semmilyen allergiás reakciót nem vált ki.
:Szárazságtűrése, szép lombja és szabályos koronája miatt az ezüst hársat sokfelé ültetik díszfának. Ennek megfelelően számos kertészeti változata létezik – az egyik legszebb hazai fajtáját a szelestei kastélyparkban talált, igen szabályos, tojásdad, tömött koronájú, dúsan szőrös levélfonákú példányról szaporították el, és világszerte 'Szeleste' néven forgalmazzák.
:- Tilia tomentosa 'Bori'
:- Tilia tomentosa 'Rhodopetala'
:- Tilia tomentosa 'Szeleste'
:- Tilia tomentosa 'Teri'
:- Tilia tomentosa 'Sisi' – Barabits Elemér nemesítette
:- Tilia tomentosa 'Zentai Ezüst' – Schmidt Gábor szelektálta
<br/>
<br/>
▲{{Gyógynövények-trt}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}▼
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
▲{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
▲:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
▲</div></div></div>
▲{{portál|Növények}}
|