„Növények/M/Madár keserűfű” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Növények/Madár keserűfű lapot a következő névre: Növények/M/Madár keserűfű |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
[[Kép:|thumb|200px|right|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Polygonum aviculare| }}
{{drog|Polygoni herba|}}
{{népies|Porcsinkeserűfű, porcsinfű, keserűfű, disznóporcsin, disznópázsit, madár keserűfű, parsfű, porcfű, porcing, porcingfű, porcinkulafű, porcogófű, porcogópázsit, porcsin cikkszár, szárbütykű fű, tetemtoldó, térdkötőfű, úti porcsinfű, vérállató fű, vérgyökér, vidéki porcsinfű}}
:A '''madárkeserűfű''' a keserűfűfélék családjába tartozó kozmopolita faj, az egész Földön elterjedt gyakori egyéves gyomnövény. Rendkívül alak gazdag, változatos morfológiájú növény. Számos tudományos feldolgozása ellenére rendszertanilag nehezen elemezhető csoport. Gyakran a vitatott kis fajokat, alfajokat a könnyebb kezelhetőség miatt a Polygonum aviculare agg gyűjtőfajba sorolják.
:Előfordul szántóföldeken, parlagos, taposott területeken kis kertekben, pázsiton, utak mentén Bár gyakori igénytelen gyom kártétele nem jelentős. Ritkábban fordul elő trópusi és szubtrópusi területeken.
:Orsó alakú gyökere erősen elágazó, mélyen hatol a talajba. Szárai rendszerint elfekvők, csomósak, hosszuk elérheti a 60 cm-t is. Levelei szórtan állnak 1-3 cm hosszúak, tojásdad-lándzsásak, ép szélűek. A levelek alapjának módosulása a pálha fehéres-hártyás, körülöleli a szárat /pálmakürtő-ochrea/ és kezdetben így védi a fejlődő hajtáscsúcsot. Ezt később a növekedő hajtás áttöri és a visszamaradó rész lényegében a sallangos pálhakürtő.
:A felső levelek hónaljában ritkán magányosan, gyakrabban kettesével-ötösével ülnek a 2-3 mm hosszú, zöldes-fehér, rózsaszín vagy pirosas virágai, melyek a nyár elejétől az ősz végéig folyamatosan nyílnak. A lepel öttagú , a porzók négyesével két körben állnak. Termése 2-3 mm hosszú, 3 termőlevélből kialakuló háromélű, fénylő fekete apró makktermés, melyet az érés folyamán a lepellevelek teljesen betakarnak.
{{tartalmaz| 1,2% vízben nem oldódó kovasav, 0,24% vízben oldódó kovasav, 3,5% cseranyag, C-vitamin, gyanta, viasz, zsír, cukor, nyálka, nyomokban illóolaj, antrakinon-származék, kvercetin, glikozida}}
{{gyógyhatása|'''Belső alkalmazása''' (főzetként) a vér tisztítására, májbetegségek, vesebajok, húgyhólyaggondok kezelésére, reuma és köszvény gyógyítására ajánlott. – A cserzőanyagok összehúzó hatása segítséget nyújt gyomorhurutban, bélhurutban és hasmenésben. – Csillapítja a legkülönfélébb eredetű vérzéseket (fekélyek, erős menstruáció, szülés, vetélés stb.). – Gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatása miatt kiválóan alkalmazható nőgyógyászati gyulladások, heveny vagy idült légúti gyulladások, valamint asztma kezelésében. – Korábban tbc-re is javasolták, ám ezt a klinikai vizsgálatok nem igazolták. – Segíti a hurutoldást, a váladék felköhögését, és azon kevés gyógynövények közé tartozik, amelyek emelik a vérnyomást. – '''Külsőleg''' fürdők, borogatások formájában hatásos. – Vérző vagy nehezen gyógyuló, gennyesedő sebek és fekélyek (lábszárfekély) gyógyításában ugyancsak segítséget nyújthat. – Kötőhártya-gyulladásra és a fáradt, bevörösödött szem kezelésére egész éjszakán át alkalmazott madárkeserűfű borogatás ajánlott.}}
:
:
{{ellenjav|A mellékhatásai nem ismertek, viszont magas az oxálsavtartalma, nagy mennyiséget nem ajánlatos belőle fogyasztani.}}
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}▼
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
20 ⟶ 32 sor:
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Növények}}
▲{{commonskat|Polygonum aviculare|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||