„Kertészet/Lepkefélék/Akácmoly” változatai közötti eltérés

{{KertKárt-kártevőkfőcím}}

{{Kert fejezetek}}}

:Közép- és Dél-Európából terjedt el az egész Föld meleg és forró égövi területeire. Magyarországon is közönséges, az országban dél-délkelet felé haladva egyre gyakoribbá válik; leggyakrabban a Dunántúl keleti részén, a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon találkozhatunk vele. Észak-Amerika nyugati államaiban külön alfaja él (E.Etiella z.zinckenella „var.” ''schichticolor'' Zeller).

:Egy-egy évben a klímától és az időjárástól függően 2–7 nemzedéke nő fel: hazánkban általában kettő, de melegebb területeinken egy részleges harmadik is. A kifejlett [[hernyó]]khernyók zömmel a [[talaj]] felszínén, a lehullott lomb alatt, tasakszerű [[gubó]]bangubóban telelnek át, majd tavasszal bábozódnak. A lepkék néhány hetes bábnyugalom után kelnek ki; este és éjszaka repülnek. [[Pete|Petéikeit]]Petéiket többnyire egyesével rakják le gazdanövényeik hüvelyére.

Az egyes nemzedékek hernyói mindig az éppen érő termést eszik, tehát más-más fajt károsítanak. Az első nemzedék hernyói a borsón élnek olyannyira, hogy nálunk az akácmoly több kárt tesz a borsóban még a [[Kertészet/Lepkefélék/Borsómoly|borsómolyborsómolynál]]nál is. A második (és az esetleges harmadik) nemzedék hernyói tömegesen jelennek meg az akác és más pillangósvirágúak hüvelyében.

{{commonskat|Etiella zinckenella|{{SUBPAGENAME}}}}