„Címerhatározó/EGY/K/hbh” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
56. sor:
 
[[Kép:Fejérváry_címer.JPG|90px]]
[[Kép:A_fő_címerkép_változatlan_pozíciójaa.png|660px]]
[[Kép:A_fő_címerkép_változatlan_pozíciója.PNG|550px]]
 
<big>A br. Fejárváry család címerében az egyféle (E) borítású alapon (ké) a fő címerábra (M) a vörös pólya lesz, mert egyrészt ez van középen, másrészt domináns helyzetben is, mely meghatározza a rajta levő oroszlán alakját. Az oroszlán azért van járó helyzetben, mert a pólya alakja csak ezen '''póz''' ábrázolását teszi lehetővé a címeren. Ezért a pólya a fő-, az oroszlán a mellék-címerábra.
 
<big>Mellette példák láthatók olyan oroszlános címerekre, amikor az oroszlán nem veszíti el a pozícióját, mint fő címerábra, akkor sem, ha több mesteralakot helyeznek el fölötte, mert az oroszlán pozíciója nagysága stb. nem alkalmazkodik a pajzsban szereplő mesteralakok geometriájához. Az első címeren Svédország régi címere látható: arany oroszlán kékkel és ezüsttel hatszor balharántvágott (háromszor harántpólyázott) alapon. Itt a balharántvágás kétféle mázú alap lesz és az oroszlán a fő címerkép (C). Az alap borításához (a sávok nagyságához) csak a kis vörös szívek alklamazkodnak, így ezek mellék-címerképek. A második pajzson, az Abernethy család vörös oroszlánja látható ezüst alapon, melyek fekete fodros harántpólya húzódik keresztül. Itt is az oroszlán lesz a fő címerábra, annak ellenére, hogy a harántpólya van felül, mivel az nem alkalmazkodik a fodros harántpólya alakjához. Ez a fajta pólya egyébként, melyet keresztül húznak a címerábrán, általában a családi állapotot (pl. a törvénytelen származást) fejezi ki, tehát nem is valódi mesteralak, hanem [[Heraldikai lexikon/Melleékjegy|mellékjegy]] (brisure). A harmadik pajzs a skót uralkodói család címerének első példája, II. David Bruce, Skócia királyának pajzsa: arany alapon vörös liliomos keretben vörös oroszlán. Mellette (Ros grófja) az oroszlánon még egy sakkozott pólyát is elhelyeztek. Ezzel a megkülönböztetéssel a címerviselő rokonságát fejezték ki a királyi családdal. Az oroszlán alakja itt sem alkalmazkodott a pólya geometriájához, ezért a fő címerábra itt is az oroszlán (azon kívül, hogy az volt az királyi címerben is). Mellette John Stuart (a későbbi III. Róbert király) oroszlánjára egy sakkozott hajtókájú tornagallért helyeztek, de még jellemzőbben mutatja az oroszlán pozícióját, mint fő címerábráét David Stuart, Starthern grófjának címere, ahol az oroszlán fölé nemcsak egy vörös szarufát helyeztek, hanem mindkettő fölé még egy sakkozott pólyát is, mégis ennek ellenére itt is az oroszlán számít a fő címerábrának.
 
<big>Az utolsó címer (Kutná Hora) esetében az arannyal és vörössel hasított kétféle borítású alapon a fő címerábra a középen látható arany serleg, melyet jobbról egy fekete sas, balról egy ezüst oroszlán tart. Ha a középső címerábra túlságosan kis méretű, akkor el is veszítheti a fő címerábra pozícióját, mely a középső helyzetéből adódik, mert elveszik a domináns jellege. Ilyenkor a fő címerábra a sas, illetve az oroszlán lesz, de csak akkor, ha a serleget vagy bármilyen más címerábrát mindkét oldalról sas, illetve oroszlán tart. Ha az az eset fordul elő, hogy mindkét oldalról más-más címerábra szerepel, nem lehet közülük kiválasztani a dominánsat (nem tudnánk eldönteni, hogy melyik határozói kategóriába, a sasok vagy az oroszlánok között, helyezzük el a címert) és így a középső helyzetű címerábra lesz a fő címerábra, bármilyen kicsi annak a mérete.
</big><br><br>