„Címerhatározó/Micsinszky címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
----
 
Egy oklevél 1293-ban említi Felsőmicsinyét, mint Radon fia, Mike birtokát. Radun állítólag már 1250-ben megszerezte a zólyomi váruradalom egy részét. 1296-ban már Mike (Myke) neve szerepel a terra Mike elnevezésű birtok tulajdonosaként, amelyet III. Endre királytól kapott adományba katonai szolgálataiért. Ez nagyjából megfelel a mai Felső- és Alsómicsinye, és Zólyommócsa területének. Ezenkívül Mike már 1281-ben a fivérével, Benedekkel és a rokonával, Tamás fia Fülöp comessel együtt birtokolta az Istubana-földet, valamint Nagyrétet a Garam mentén. Fülöp comes, királyi ember (homo regius) segítségével Mike további két lakatlan területet is szerzett III. Endre királytól, a Micsinye területén fekvő Osztrolukát (Hosterite), valamint a Jeszence- és Lukóca-patakok közti földet.
 
A 14. században Felsőmicsinyén állott Mike ispán kúriája, akinek uralma a zólyomi királyi uradalom nagy részére kiterjedt. Ezen területek egy részére Fülöp comes és utódai is igényt tartottak. 1312-ben Mike fia János a maga, apja és fivére nevében perben állt Fülöp fiaival, Tamással és Péterrel, Osztroluka és Pónik egy részének birtokáért. A két fél olyan egyezségre jutott, mely szerint a vitatott birtokok fele-fele részben illessék meg Fülöp, illetve Mike fiait.
 
A 14-15. század folyamán Felsőmicsinye, Alsómicsinye és Zólyommócsa a Micsinszky család birtokát képezte, Mócsa egy részének kivételével, amely a 14. századtól a zólyomlipcsei uradalomhoz tartozott. 1424-ben Felsőmicsinyét a véglesi uradalom tartozékának mondják, miközben a terület egy része, feltételezhetően Alsómicsinye továbbra is a Micsinszkyiek uralma alá tartozhatott. Ebben az évben említik ugyanis a források Micsinszky János perét Micsinszky Miklós özvegye és fiai ellen, a Zar föld ügyében, amely Micsinye területén feküdt, és egykor Micsinszky Litteratus István birtoka volt.
 
A család a nevét Micsinye településről vette, amely először 1503-ban fordul elő Mitchina alakban, Königsberg Mihály besztercebányai bányász (az ottani plébániatemplom donátorának) végrendeletében. 1309-ban Mike comes, valamint a fiai, János, Márton és Desk „nobiles de Zolio“ megjelöléssel szerepelnek. Az unokája, II. Mike II. 1350-ben de Michina néven fordul elő. A 16. században ebből alakult ki a Micsinszky családnév. A család tagjai a 15. század második felében különféle vármegyei tisztségeket töltöttek be. 1492-ben Micsinszky László Zólyom vármegye alispánja volt.
 
Az 16. század eleján Micsinszky Gáspár Znió várnagya és provizora volt. A birtokait 1536-ban I. ferdinánd király elkobozta és a rokonának, Benyiczky Miklósnak adományozta, aki Gáspár fivérével, Micsinszky Györggyel kölcsönös örökösödési szerződést kötött, olyan értelemben, hogy az egyik család fiágának khalásával a birtokait a másik család örökli. Ennek értelmében a Micsinszkyek összes birtokát Beniczky Miklós örökölte meg, amikor a család fiága 1561-ben Micsinszky Jánossal kihalt. A birtokai a leányára, Micsinszky Mártára, Beniczky Miklós feleségére mentek át.
 
A Micsinszky-birtokok megszerzése után Beniczky Miklós, Turóc vármegye alispánja az előnevei közé felvette a micsinyei predikátumot is. 1562-ben Ferdinánd király egyben nemességújító címeres levelet is kiadott számára a török ellen Temesvárnál és Fehérvárnál tanúsított katonai érdemeiért. A fia, Ferenc lett a Beniczky család új, micsinyei ágának megalapítója (az idősebb fia, János Turócban, Beniczben maradt, a fiatalabb, Gáspár a pribóci ág megalapítója lett).
 
'''Kempelen:'''