„Címerhatározó/Micsinszky címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
A család a nevét Micsinye településről vette, amely először 1503-ban fordul elő Mitchina alakban, Königsberg Mihály besztercebányai bányász (az ottani plébániatemplom donátorának) végrendeletében. 1309-ban Mike comes, valamint a fiai, János, Márton és Desk „nobiles de Zolio“ megjelöléssel szerepelnek. Az unokája, II. Mike II. 1350-ben de Michina néven fordul elő. A 16. században ebből alakult ki a Micsinszky családnév. A család tagjai a 15. század második felében különféle vármegyei tisztségeket töltöttek be. 1492-ben Micsinszky László Zólyom vármegye alispánja volt.
 
Az 16. század eleján Micsinszky Gáspár Znió várnagya és provizora volt. A birtokait 1536-ban I. Ferdinánd király elkobozta és a rokonának, Benyiczky{{Ch|Beniczky címer|Beniczky}} Miklósnak adományozta, aki Gáspár fivérével, Micsinszky Györggyel kölcsönös örökösödési szerződést kötött, olyan értelemben, hogy az egyik család fiágának khalásával a birtokait a másik család örökli. Ennek értelmében a Micsinszkyek összes birtokát Beniczky Miklós örökölte meg, amikor a család fiága 1561-ben Micsinszky Jánossal kihalt. A birtokai a leányára, Micsinszky Mártára, Beniczky Miklós feleségére mentek át.
 
A Micsinszky-birtokok megszerzése után Beniczky Miklós, Turóc vármegye alispánja az előnevei közé felvette a micsinyei predikátumot is. 1562-ben Ferdinánd király egyben nemességújító címeres levelet is kiadott számára a török ellen Temesvárnál és Fehérvárnál tanúsított katonai érdemeiért. A fia, Ferenc lett a Beniczky család új, micsinyei ágának megalapítója (az idősebb fia, János Turócban, Beniczben maradt, a fiatalabb, Gáspár a pribóci ág megalapítója lett).