„Heraldikai lexikon/Antiheraldikus” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
 
Az [[élő heraldika]] korában az, aki nemheraldikus címert viselt, a köznevetség tárgya volt és kivívta a [[herold]]ok megvetését.
 
== A heraldika mélypontja ==
 
Az antiheraldikus címerek nagyrésze a szakszerűtlen eljárás vagy a hiányos ismeretek és természetesen a rossz ízlés eredményei. Mindezeknek jellegzetes példája a címertan mesterséges háttérbe szorításának korszakában, a kommunizmus idején létrehozott "címerek" a szocialista országokban, melyek egyszerre ormótlanok, túlzsúfoltak, ideologizáltak, szakszerűtlenek, ízléstelenek.
 
Magyarországon a heraldika mélypontjának korában, a szocializmus éveiben, a [[Képző- és Iparművészeti Lektorátus]] foglalkozott a címerek jóváhagyásával. Több város esetében megtagadta azok hagyományos címerének felújítását. Baja 1696-os címerét, mely Ádám és Éva megkísértését ábrázolta, 1975-ben teljesen antiheraldikus módon szerkesztették át. Dunaújváros és Kazincbarcika címere vétett a térbeli ábrázolás tilalma ellen, más városok pedig telezsúfolták a pajzsot címerábrákkal és szinte elhagyhatatlan volt a vörös csillag pajzsra vitele. Egyes laikus szerzők népszerűsítő tanulmányaikban új, modern, "szocialista heraldikáról" értekeztek, mely elveti a címertan hagyományos elveit.
 
Ilyen kirívó példa Zalaegerszegnek az 1980-as években használatba vett címere, melyben a Zala folyót és a zalai dombokat a kék szín öt, egyre sötétebb változatával ábrázolták a címerpajzson és Siófok is világoskék zászlót helyezett kék pajzsfőjébe, valamint a pajzs ezüst mezőjébe arany keresztet. Korunkban ilyen Kisoroszi címere, mely háromszorosan is antiheraldikus: 1. természethű ábrózolásmódra való törekvés, 2. az alapnak és a Duna ágainak a kék szín két eltérő árnyalatával való ábrázolása és 3. szakszerűtlen [[címerleírás]].
72 ⟶ 76 sor:
 
A [[nemheraldikus színek]] az [[élő heraldika]] kora után jöttek létre. Mára nagyrészt elfogadottá váltak, amit egyes nyelvekben a pótlólagos színek (lásd pl. en: additional tinctures) kifejezés is szemléltet.
 
== A heraldika mélypontja ==
 
Magyarországon a heraldika mélypontjának korában, a szocializmus éveiben, a [[Képző- és Iparművészeti Lektorátus]] foglalkozott a címerek jóváhagyásával. Több város esetében megtagadta azok hagyományos címerének felújítását. Baja 1696-os címerét, mely Ádám és Éva megkísértését ábrázolta, 1975-ben teljesen antiheraldikus módon szerkesztették át. Dunaújváros és Kazincbarcika címere vétett a térbeli ábrázolás tilalma ellen, más városok pedig telezsúfolták a pajzsot címerábrákkal és szinte elhagyhatatlan volt a vörös csillag pajzsra vitele. Egyes laikus szerzők népszerűsítő tanulmányaikban új, modern, "szocialista heraldikáról" értekeztek, mely elveti a címertan hagyományos elveit.
 
== Kivételek ==