„Heraldikai lexikon/Árpád-sávok” változatai közötti eltérés

[[Kép:Flag of Hungary (11th c. - 1301).svg |thumb|right]]

 

'''Árpád-sávok'''nak nevezi a laikus szemlélet [[Magyarország címere|Magyarország címerének]] [[vágott]] pajzsát. Helytelenül a címer vörös-ezüst sávjait nevezik így. A helyes heraldikai elnevezés a vágás, mivel [[vágott]] pajzsról van szó, noha időnként a sávozott szakszót is használják. Ez valójában az Árpádok családi címere volt, kezdetben [[oroszlán (heraldika)|oroszlánokkal]] kiegészítve, míg a kettős kereszt az országot jelképezte. Erre utal a Képes krónika hasított címere, a jobboldali mezőben az Anjou-[[liliom (heraldika)|liliomokkal]], a baloldaliban az Árpádok vágásaival (akinek az Anjouk [[leányág]]i leszármazói voltak). Károly Róbert harmadik [[felségpecsét|felségi]] [[kettőspecsét]]jének hátlapján a kettős keresztet ábrázoló nagyobb címere fölött ugyanilyen kisebb [[pajzs (heraldika)|pajzs]] látható, ami [[heraldika]]i nyelven azt jelenti, hogy a kettős kereszt országában a liliomos-vágásos dinasztia uralkodik.

 

Egyes vélemények szerint a vágásos címer előképe Aragónia cölöpölt címere lehetett és Imre király (1196-1204) aragón felesége, Konstancia tette ismertté Magyarországon. A négy ezüstvágást ("sávot") általában a négy bibliai folyóval magyarázták. A [[magyar heraldika|magyar heraldikában]] ebből a Duna, Tisza, Dráva és Száva lett, bár az eredete nem ismert. Valószínűleg egyszerűen csak a két fő folyóra rímelő más folyókat válogattak össze, akárcsak a magyar címer [[hármas halom|hármas halmai]] esetében. Kassa 1502-es [[címerbővítés|címerbővítő]] oklevele a négy ezüstsávot már az említett négy folyóval értelmezi és Werbőczy is jól ismerte ezt az értelmezést, ezért a sávoknak a négy folyóval tmagyarázott jelentése széles körben elterjedt.