„Címerhatározó/Bánffy címer” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Korbáviai Károly és felesége, losonci Bánffy Margit címere 1410, Wiener Handschrift des Wappenbuchs von Sankt Christoph auf dem Arlberg.png|thumb|{{Ch|Korbáviai címer|Korbáviai}} Károly és felesége, losonczi Bánffy Margit címere, 1410. A Bánffy címer griff helyett szembenéző oroszlán [leopárd].]]

[[Fájl:Losonci Bánffy Margit címere, 1410, Wiener Handschrift des Wappenbuchs von Sankt Christoph auf dem Arlberg.png|thumb|Bánffy címer, 1410]]

 

"A B. család losonci. ágának egyik őse Dénes. ki II. Endre király alatt tárnokmester. Hűsége jutalmául Gertrud királyné egyik gyilkosának, Simon bánnak, erdélyi jószágait kapta. 1230. szolnoki főispán, majd nádor lett. Fia, Dénes. együtt nevelkedett IV. Béla királlyal, kit elkisért Németországba és ennek Frigyes elleni harcaiban oly vitézséget tanusított, hogy a tapolcsányi uradalmat nyerte adományul. Fia, Dénes bán, 1252. nádor, IV. Bélától Losoncot kapta, innen ez a család ágának előneve. Fiai közül Dezső állítólag a Dessewffy-család törzsapja. A mohácsi ütközet után a család szereplése Erdélyre esik.

B. György, államférfiú, szül. 1747. Piskin. Tanulmányait a Theresianumban végezte; kir. kamarás, erdélyi kincstári tanácsos, majd kolozsi főispán és a kolozsi liceum igazgatója lett. József császár nagyon kedvelte kitünő tehetségeiért és 1783. alkancellárrá nevezte ki. 1786-ban mint kamarás kisérte a császárt erdélyi utjában. 1787. Erdély kormányzója lett s e hivatalában az 1790. országqyülés is megerősítette. 51 évi kitünő és fáradhatlan állami szolgálat után 1822. halt meg. B. Dénes, cs. És kir. Kamarás, a szabadságharc alatt Bécsben betegen feküdt, de élénken kisérte az események menetét s a forradalomrál emlékiratot is irt, melyet Marczali Henrik tett közzé: Gróf Bánffy Dénes emlékiratai az 1848. évi forradalomról (Bud. Szemle, 1889). B. László, szül. 1795. Az erdélyi ellenzéki párt vezére; az 1830-as években megyéről-megyére járva izgatott a kormány ellen. Ezért «vándor patriotának» nevezték. Az 1834. erdélyi országgyűlésen tartott hazafias beszédei által Erdély legnépszerűbb emberévé lőn, de mielőtt a tettek mezejére léphetett volna, májbetegsége miatt még abban az évben meghalt. B. János, szül. 1810. Beutazta Európa nagy részét és a gazdasági élet terén szerzett ismereteit lapokban tette közzé. B. Béla, szül. 1831. Részt vett mint nemzetőr, később mint tiszt a szabadságharcban. Annak leveretése után jószágára vonult vissza s az erdélyi ügyekről a bécsi Debatteba irott cikkei miatt üldöztetéseknek volt kitéve. 1876. tagja lett a képviselőháznak, mely 1884. alelnökévé választotta. Megh. 1888. Cikkeket irt több sport- és napilapba.

 

 

<gallery caption=" " perrow="4" mode="packed" heights="140px">