„Címerhatározó/Bánffy címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
P 108 hg Esterházy cs. lt. Rep. 48 Fasc. B No. 41
'''Pallas n. lex.:'''
"Bánffy-család. Magyarország történetében nagy szerepet vitt, ősrégi család; tagjai századokon át viselték a legelőkelőbb hivatalokat: érsek, nádor, országbiró, tárnok került ki közülök. Roppant terjedelmü birtokaik voltak Zalamegyében, később az egyik ágnak Erdélyben. Hahold orlamundeni gróf volt a család őse, ki nevét az Árpád-királyok alatt is megtartotta, később azonban a Buzárd nevet vette föl. Buzárd birtokos volt 1193 körül Bakony környékén, 1223. főispán, 1226. bán lett. 1241. a Budára betört tatárok, az oltár előtt imádkozó agg Buzárdot iszonyu kinok közt végezték ki. Testvére volt ennek Hahold vasvármegyei comes (1226-1272), fia István, 1278. szlavoniai bán, ki IV. Lászlótól Alsó-Lendvát kapta, hol várat épített. Ennek fia Miklós. Főlovászmester, Zalamegye föispánja 1343., később 1347. szlavoniai és horvát bán. Mint bánnak fia, ez vette fel először a Bánffy nevet. István és János fiai követték apjukat báni méltóságában. Fiaik után István és Páltól szakadt a család a XIV. század elején két ágra: az alsó-lendvai és a bolondócira.
26 ⟶ 28 sor:
Egész ellentéte ennek B. János, a B. család alsó-lendvai ágának legtisztább jellemü, legtiszteletreméltóbb, legfeddhetlenebb tagja. Folytonos pártviszályok közt élve, a Jagellók korában jelleme, önzetlen hazafisága által felülmulta kortársait. Hű embere Mátyásnak, halála után Korvinpárti, s midőn ennek ügye végkép elveszett, II. Ulászlóhoz szegődött. Részt vett az 1526. Mohácsi ütközetben, melyből csak úgy tudott megmenekülni, hogy alóla kilőtt lova helyébe Szentgyörgyvölgyi Bakacs Sándor a magáét engedte át neki. A mohácsi vész után lelkes híve az 1505. országgyülésen hozott ama határozatnak, mely szerint külföldi ember Magyarország királyává nem választható. Zápolyai János pártjára állott hát, kinek egyik hadvezére volt s akitől akkor sem pártolt el, midőn jószágait Ferdinánd pusztítani kezdte és neje térden könyörgött neki, hogy ne juttassa önmagát és gyermekeit jobbágyi állapotra. Az 1580. budai országgyülésen mint föispán nádorrá választatott de e hivatalát nem sokáig viselhette, mert négy év mulva szaporcai várában utolérte a halál.
B. Miklós, egyike ama 47 főurnak, kik Budán 1459. febr. 10. megesküdtek, hogy a pártütők ellen a királyt vagyonukkal, vérükkel és életükkel fogják védelmezni. 1465. kir. főpohárnok, két év mulva pozsonyi főispán, e hivatalát két évtizeden keresztül viselte. 1467. elkisérte Mátyást Erdélybe és Moldvába és a dec. 16. éjjel Moldva-Bányánál váratlanul megtámadott királyt 200 emberével megvédte és több a királynak szánt kardcsapást vitézül fogott fel. Ezért őt Mátyás több erdélyi faluval ajándékozta meg. Elkisérte a cseh háborúba is Mátyást, ki 1468. Gábor kalocsai érsekkel együtt őt küldé Ferdinánd nápolyi királyhoz, hogy annak leányát, Beatrixet, számára kérjék nőül. A Frigyes elleni háborúkban szerzett érdemeiért 1477. örökös grófi címet nyert. Mátyás halála után Korvin híve. 1498. Ulászló nevében szövetséget kötött Albert lengyel királlyal a török ellen. Megh. 1501. B. István, országbiró, szül. 1522 febr. 9., megh. 1568 jan. 28. Egy Calendarium historicum c. könyvnek a hónapok minden napjának üresen hagyott helyeire családi és történelmi jegyzeteket irt, melyeket utódai B. Miklós (szül. 1547. főpohárnok és zalai föispán) és B. Kristóf (szül. 1577. főpohárnok és tárnokmester), 1680. folytatták. (Megjelent a Bánffy-nemzetség naplója címmel a Tudománytár 1841. folyamában.) B. Kristófban 1644. ez az ág kihalt."
*Irodalom:
Pallas nagy lexikona.[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/010/pc001011.html]
*Külső hivatkozások:
| |||