„Címerhatározó/Bánffy címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
B. Miklós, egyike ama 47 főurnak, kik Budán 1459. febr. 10. megesküdtek, hogy a pártütők ellen a királyt vagyonukkal, vérükkel és életükkel fogják védelmezni. 1465. kir. főpohárnok, két év mulva pozsonyi főispán, e hivatalát két évtizeden keresztül viselte. 1467. elkisérte Mátyást Erdélybe és Moldvába és a dec. 16. éjjel Moldva-Bányánál váratlanul megtámadott királyt 200 emberével megvédte és több a királynak szánt kardcsapást vitézül fogott fel. Ezért őt Mátyás több erdélyi faluval ajándékozta meg. Elkisérte a cseh háborúba is Mátyást, ki 1468. Gábor kalocsai érsekkel együtt őt küldé Ferdinánd nápolyi királyhoz, hogy annak leányát, Beatrixet, számára kérjék nőül. A Frigyes elleni háborúkban szerzett érdemeiért 1477. örökös grófi címet nyert. Mátyás halála után Korvin híve. 1498. Ulászló nevében szövetséget kötött Albert lengyel királlyal a török ellen. Megh. 1501. B. István, országbiró, szül. 1522 febr. 9., megh. 1568 jan. 28. Egy Calendarium historicum c. könyvnek a hónapok minden napjának üresen hagyott helyeire családi és történelmi jegyzeteket irt, melyeket utódai B. Miklós (szül. 1547. főpohárnok és zalai föispán) és B. Kristóf (szül. 1577. főpohárnok és tárnokmester), 1680. folytatták. (Megjelent a Bánffy-nemzetség naplója címmel a Tudománytár 1841. folyamában.) B. Kristófban 1644. ez az ág kihalt."
'''Siebmacher-Mo-:'''
Bánffy I. v. Alsó-Lindva.<br>
62. sor:
(N. J. I. 155 ec. – Ueber das † Geschlecht Bánffy v. Thallócz, siehe: Ung. Nachr 1787. 56. 59. 60).
'''Siebmacher-Suppl.:'''
Bánffy I. v. Alsó-Lindva.<br>
Wappen: In G. ein vom Rumpfe gerissener, w. gewaffin. # Auerkopf. – Schildträger: Gekrönter # Adler. NB. Der Schild, erscheint mit einem r. Kreuzlein besteckt.
Das Wappen dieses, vom Genus Buzath-Hahót abgestammten Geschlechtes, welch letzteres einen gemeinsamen Stammvater (und bezw. Auch ein gemeinsames Wappen mit den † Csányi Csák, † Hahóti und † Szabari aufweist, wurde in d. vorstehenden Werke (Pag. 35, Taf. 28) bereits veröffentlicht.
Nicht bekannt dagegen war uns der gekr. Adler als Schildträger, welcher bereits 1572 (u. 1629) auf den Siegeln des Nikolaus Bánffy, sowie ferner i. J. 1627 auf Siegeln des Comes Christianus Bánffy de Alsó-Lindva vorkömmt.
(Siehe auch: Rajcsányi Ad., Siegelcopien. Macrpt. Im R. A. BPesth).
Dieser Adler hat übrigens mehrfach zu irrigen Auffassungen Anlass geboten und haben Mehrere in der Folge dafür gehalten, dass die Bánffy de Lindva auch einen Adler (oder Greif) als Schildfigur geführt haben.
Die † Bánffy v. Lindva, erhielten bereits 1483 das Baronat.
*Irodalom:
70 ⟶ 85 sor:
Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-ungarn-magyarorszag-2/csaladok-29/banffy-i-v-also-lindva-6AD/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfU2llYm1hY2hlcl8xIl19LCAicXVlcnkiOiAiQlx1MDBlMW5mZnkgIn0]
Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn (Supplementband.) [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-ungarn-supplementband-magyarorszag-kiegeszites-8D0E/banffy-i-v-also-lindva-8FD1/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfU2llYm1hY2hlcl8xIl19LCAicXVlcnkiOiAiQlx1MDBlMW5mZnkgIn0]
*Külső hivatkozások:
| |||