„Növények/B/Babér boroszlán” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
__NOTOC__
[[Kategória:Védett növények]]
{{Növ-főcím}}
{{Növ-fejezetek}}
{{védett növény-abc}}
[[Fájl:Daphne Laureole.JPG |bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]]▼
▲[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Daphne laureola| -}}
{{népies|-}}
<br/>
{{Védett-növény|50 000}}
:A babérboroszlán a boroszlánfélék családjába tartozó, körülbelül 100 centiméter magas, örökzöld cserje.
:Mészkedvelő, szubatlanti, szubmediterrán jellegű, védett, reliktum faj. Nyugat- és Dél-Európában, szórványosan Közép-Európában, Észak-Afrikában, Szicílián és Korzikán fordul elő.
:Magyarországon a Vértesben, Bakonyban, Keszthelyi-fennsíkon fordul elő. Nálunk főként bükkösökben, gyertyános tölgyesekben, szurdokerdőkben, törmeléklejtő-erdőkben és karszterdőkben él.
:A babérboroszlán téli nyugalmi időszaka már az első hosszabb, enyhébb periódus alatt véget érhet. Ekkor kinyílik ugyan néhány virága, de a tömegvirágzásra csak március-áprilisban kerül sor. A virágok képződése már a nyílást megelőző nyáron megkezdődik. A 4-9 gyengén illatos, apró, sárgászöld színű virág ülő, vagy rövid kocsányú levélhónalji fürtben helyezkedik el.
:A termés tojás alakú, hegyesedő, húsos burkú csontár, melynek színe lilásfekete. A termés érése május közepétől június-júliusig tart.
:A virágok beporzását rovarok (méhek (Apoidea) család fajainak nőstényei) végzik.
:Az érett húsos termést madarak (főként rigófélék) és kisemlősök (borz, nyest) fogyasztják és terjesztik. A termésterjesztés módja tehát endozoochoria. A mag hossza átlagosan 8 mm, szélessége 6 mm.
:Az ürülékkel együtt távozó mag csírázását megkönnyíti az emésztőnedvek maghéjat vékonyító, gyengítő hatása. Az „előkezelt” magvak elfekvők, csírázásuk márciusban kezdődik. A csíranövények csak árnyasabb, a közvetlen fénytől védett zugokban maradnak meg.
:Az idősebb tövek tősarjképzéssel, illetve a lehajló oldalágak legyökeresedésével újulnak meg. Így gyakran több m²-es sarjtelepeket is létrehozhatnak.
:A faj visszaszerző-képessége jó. Keller József megfigyelései szerint a taposás miatt törpe növésű, illetve az ember/állat által letördelt egyedek is mind újra fejlődtek egy-egy alvórügyből.
<br/>
{{lásd|'''Magyar Wikipédia:''' [[
[[Kategória:Védett növények]]▼
<br/>
</div></div>
{{Védett növények felhasználása}}
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}▼
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}▼
▲{{commonskat|Daphne laureola|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||