„Címerhatározó/Erdély címere” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
 
A címer valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki. A címerábrák helye sokáig nem állandósult, hanem a pajzson belül [[Heraldikai lexikon/{{Hl|Vándorcímer|vándorolt]]}}.
Az általános magyarázat szerint a három kiváltságos erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti, így a sas a magyar, a nap és hold a székely és a hét bástya a szász nemzet, a szász székek (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) szimbóluma. A mai formájában használt címert Mária Terézia adományozta a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben.
 
100 795

szerkesztés