„Kertészet/Levélbolhák/Nagy körtelevélbolha” változatai közötti eltérés

''({{latin|Psylla pyrisuga)''|}}

:A '''nagy körtelevélbolha''' ''(Psylla pyrisuga)'', a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[Osztály (rendszertan)|osztály]]ábaosztályába, [[félfedelesszárnyúak]]fél-fedelesszárnyúak ''(Hemiptera)'' [[Rend (rendszertan)|rend]]jéberendjébe és a [[valódi levélbolhák]] ''(Psyllidae)'' [[Család (rendszertan)|család]]jábacsaládjába tartozó [[faj]].<br>Kertészeti kártevőként ismeretes, a [[körte]]fajok (''Pyrus'' spp.) levelének szívogatásával és beszennyezésével komoly károkozásra képes.

:Az [[imágó]] 3-4&nbsp;[[méter|mm]] hosszú, [[szárny]]ai átlátszók, erezetük zöld vagy vöröses. A fiatal egyedek zöldek, az idősebbek barnásfeketék, a [[hímnem (biológia)|hímek]] barnásvörösek.

:[[petesejt|Petéik]] nagyjából 0,5&nbsp;mm nagyságúak, világossárgák, hosszúkásak, végükön kis nyúlvánnyal.

:A [[lárva]] lapított testű, sötétsárga, világosbarna színezetű.<ref name=info2></ref>

:A nagy körtelevélbolha egyes egyedei áttelelnek, így kora [[tavasz|tavasszal]], már [[március]]ban elkezdik aktivitásukat, mely késő [[ősz]]ig, egészen a fagyok beálltáig eltarthat. Az áttelelt imágók korán lerakják első petéiket a vesszőkre a rügyek közelében, később [[virág (botanika)|virágokra]] és [[Levél (botanika)|levelekre]].<ref name=info4>Dr. Koleva Roszica: ''A körte védelme'', Kerti Kalendárium, (2011. április), 23. évfolyam, 4. szám, 22. oldal</ref> A rövidesen kikelő lárvák keveset mozognak, csoportosan, kisebb telepekben szívogatják a fa leveleinek, virágainak és gyümölcseinek nedveit.

:Mind az imágók, mind a lárvák nagy mennyiségben választanak ki [[mézharmat]]ot.

:Az első imágók 2,5&nbsp;mm-es nagyságúak, [[nyár]] elejére alakulnak ki, sötétbarna színűek. Ivarérésük után elhagyják a körtét és [[fenyőfélék]]re vándorolnak, de megtalálhatók más növényeken is, például [[Fejes káposzta|káposztán]], [[veteménybab|babon]], [[zöldborsó]]n, [[lucerna|lucernán]], [[menta|mentán]].

:A faj a [[nemes körte|körte]] egyik legjelentősebb kártevője, gyakran rokonaival, a [[füstösszárnyú körtelevélbolha|füstösszárnyú körtelevélbolhával]] ''(Psylla pyri)'' és [[közönséges körtelevélbolha|közönséges körtelevélbolhával]] ''(Psylla pyricola)'' együtt károsít.<ref name=info3>[http://mezohir.hu/mezohir/2001/06/korte-levelbolhak-kartetele-es-az-ellenuk-valo-vedekezes/ Körte-levélbolhák kártétele, és az ellenük való védekezés - MezőHír]</ref>

:Károkat elsősorban táplálkozásukkal okoznak; a növény nedveit szívogatják. A megtámadott levelek, hajtások besodródnak, elsárgulnak, egy részük idő előtt lehullik, erős fertőzés esetén jelentős terméstorzulást és korai gyümölcshullást is okozhatnak.<ref>Dr. Koleva Roszica: ''Körte-levélbolha'', Kerti Kalendárium, (2011. július), 23. évfolyam, 7. szám, 19. oldal</ref><ref>Dr. Koleva Roszica: ''A körte védelme'', Kerti Kalendárium, (2011. május), 23. évfolyam, 5. szám, 23. oldal</ref> Ezenkívül ürülékükkel az úgynevezett mézharmattal beszennyezik a növény minden részét, mely vonzza a hangyákat és jelentősen rontja a termés eltarthatóságát.<ref name=info1>Dr. Koleva Roszica: ''Körtebetegségek'', Kerti Kalendárium, (2011. szeptember), 23. évfolyam, 8. szám, 18. oldal</ref>

:Közvetlen kártételük mellett jelentős közvetett károkat okozhatnak, mert a kibocsátott mézharmaton megtelepedő [[korompenész]], mely gátolja a növény [[fotoszintézis]]ét.<ref name=info3></ref>

:A gyümölcsfák nyugalmi állapotában végzett mechanikai munkálatokkal (kéregkaparás, drótkefélés) az áttelelő [[Nőnem (biológia)|nőstények]] jelentős részét elpusztíthatjuk, rügyfakadás után már vegyszeres védekezésre van szükség.<ref name=info2></ref> Az első nemzedékek ellen [[kitin]]szintézist gátló szereket célszerű alkalmazni. Az integrált növényvédelem keretein belül olyan vegyszereket ajánlatos használni, melyek más kártevő fajok (például [[Sodrómolyfélék|sodrómolyok]], [[aknázómolyfélék|aknázómolyok]], [[araszolók]], [[poloskaszagú körtedarázs]]) ellen is hatásosak, ugyanakkor a kártevők természetes ellenségeit megkímélik.<ref name=info4></ref>