„Növények/K/Kapribogyó” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ Kategória:Növények Kategória:Gyógynövények {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGE…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
{{Növ-fejezetek}}
{{növény-abc}}
[[Kép:Capers jar.jpg|left|100px|Kapribogyó üvegben]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Capparis spinosa|}}
{{népies|tövises kapri, vagy egyszerűen kapri}}
:Elő-Indiából és a Kaukázus területéről származó cserje; Görögországban már az ókorban is termesztették. A rómaiak terjesztették el a Földközi-tenger vidékén, ahol sziklás helyeken, omladozó várfalak réseibe kapaszkodik.
:A kapribogyó a kapricserje ecetben, sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott, fonnyasztott bimbója.
:A sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbót (Capparis flos) begyűjtik, mielőtt felnyílna, majd sós ecettel és gyakran olívaolajjal tartósítják. A zöld, nem túlságosan puha, zárt bimbó kellemesen kesernyés és csípős, jellegzetesen fanyar fűszer.
:Gyakran hamisítják más növények, leginkább a mocsári gólyahír bimbójával. Mexikóban a nyílmérget adó kreozotcserje (Larrea tridentata) ártalmatlan, ecetben elrakott bimbóival helyettesítik.
'''Felhasználása'''
:Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák és a szoljánka leves egyes változatainak ízesítésére használható fel.
'''Hatása'''
:Étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő. Hatóanyaga, a sárga rutinglikozid egy természetes flavonoid, ami a C-vitaminnal karöltve erősíti az immunrendszert. Ez a növény tartalmazza tömegarányosan a legtöbb kvercetint (234 mg/100 g ehető rész).
:
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }}
<br />
</div></div>
{{Kert fejezetek}}
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}}
{{commonskat|Capparis spinosa|{{SUBPAGENAME}}}}
| |||