|
== Szilvarozsda ==
[[Fájl:2008-05-01 Tranzschelia pruni-spinosae (Pers.) Diet 221248.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
'''Kórokozók'''
:Tranzschelia pruni spinosae.
Köztesgazdái az Anemone ranunculoides, valamint a Thalictrum fajok. Főgazdái a szilva, a ringló, a kajszi és a kökény.
:Tranzschelia discolor (Fuck.) Tranz. et Litv.
A betegség az 1900-as évek elejétől Közép- és Dél-Európában és más földrészeken is elterjedt. A betegséget két kórokozó faj, mégpedig a Tranzschelia pruni spinosae és a T.discolor idézi elő. Magyarországon az előbbi fajt már az 1930-as években jelentősnek tartották, az utóbbi viszont 1967 óta ismert. A betegség egyes évjáratokban jelentős, főleg akkor, amikor májusban és júniusban az időjárás csapadékos.
Köztes gazdanövények az Anemone és Thalictrum fajok, fő gazdanövények a szilva, továbbá a ringló, a kajszi, az őszibarack, a kökény.
Az Anemone és Thalictrum fajok, valamint a szilva levelén jelentkeznek a tünetek.
Az Anemone és Thalictrum fajok levelei megnyúltak, halványzöldek vagy pedig rövidek, megvastagodottak. Többnyire a levél fonákán elszórtan apró, barna spermogóniumok találhatók. Közöttük, ugyancsak elszórtan csésze típusú ecídiumok helyezkednek el.
A szilva levelén a két kórokozó faj uredoalakja által kiváltott tünetek azonosak. A levél színén apró, 1 mm-nél nem nagyobb sárga, szögletes foltok, jelentkeznek. A foltok később beszáradnak, szürkésbarna színűek lesznek. A levél fonákán világosbarna uredoszóruszok figyelhetők meg. A két kórokozó faj teleutoalakja által kiváltott tünetek eltérőek. A T. pruni spinosae esetében a levél színén kezdetben apró, sárgászöld, később 2–3 mm átmérőjű szürkésbarna szögletes foltok jelentkeznek. A fonákon 2–3 mm átmérőjű, vörösbarna, elporzó teleutoszóruszok figyelhetők meg. A T. discolor esetében a Ievél színén kezdetben apró,: sárgászöld, később sárga foltok jelentkeznek. A fonákon apró, pontszerű, sötétbarna,. nem elporzó teleutoszóruszok vannak. Egy levélen vagy egy fa különböző levelein mindkét kórokozó faj kórképe egyaránt megtalálható.
'''A betegség lefolyása'''.
A fertőzési források a lehullott levelek,. ahol a kórokozó fajok credo- és teleutospórákkal telelnek át. Fertőzési források még a köztesgazdák, ahol a gombák azok gyöktörzsében micéliummal több évig fennmaradnak. A teleutospórák tavasszal bazídiospórákat fejlesztenek, amelyek a köztesgazdákra jutva fertőznek.
Az áttelelt uredospórák, vagy ritkábban a köztesgazdákon fejlődő ecidiospórák a szilva zsenge levelét fertőzik meg, és az első tünetek már nyár elején megjelennek. A betegség rendszerint csak a nyár vége felé válik epidémikussá, mert a nyári uredonemzedékek újabb fertőzést idéznek elő. A betegség lefolyásában az uredospóráknak döntő szerepük van, mert egyrészt az áttelelésben, másrészt a folyamatos fertőzésben vesznek részt. A gombafajok köztesgazdáinak a kórfolyamatban csak alárendelt szerepük van.
Sziromhulláskor, majd sziromhullást követően 10 naponként június végéig kell védekezni. Védekezésre cineb, mankoceb, propineb, metirám tartalmú szerek hatásosak.
== A szilva fómás betegsége ==
| 