„Címerhatározó/Kunország címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
A fenti kép II. Lipót (1790-1792) nagycímeréről való. Az oroszlán áltlában nem két-, hanem egyfarkú. Ezt néha kutyaként is le szokták írni.
 
A 13. század óta a magyar királyok használták a Kunország királya (Rex Cumanorum) címet és a Kárpátoktól délre és keletre elterülő tartomány címerét is felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé. A területet előbb a besenyők, majd a kunok lakták, innen ered az elnevezése is a magyarországi latinban. A 13. században a Kárpátokon túl megindult a magyar telepítés és megalapították a Milkói püspökséget, de a telepítést a korabeli Havasalföld és Moldva területén a Tatárjárás ezt semmivé tette.
 
1226 második vagy 1227 első felében Barc, a rangsorban negyedik kun fejedelem követséget küldött Róbert érsekhez, akit később IX. Gergely pápa legátusként küldött a kunok megtérítésére Kunországba. Róbert érsek Béla herceg jelenlétében - egyik kútfőnk szerint - 15.000 kunt keresztelt meg Erdélyben. A kun püspökség a térítés eredményeképp jött létre Milkó székhellyel 1227-ben, de a telepítést a korabeli [[Havasalföld címere|Havasalföld]] és [[Moldva címere|Moldva]] területén a Tatárjárás semmivé tette.