„Sablon:Ipari növények-trt” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
|állapot = collapsed
|felül = (A teljesség igénye nélkül…)
|csopor1 = '''Gabonafélék'''
|lista1 = [[Növények/A/Árpa|Árpa]]
{{latin|Hordeum vulgare|Árpa}}

: A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga.
----
[[Növények/B/Burgonya|Burgonya]]
[[Növények/B/Burgonya|Burgonya]]{{latin|Solanum tuberosum|Burgonya}} Az Amflora egy genetikailag módosított keményítőburgonya fajta, amely a BASF Plant Science tulajdonában van. (hivatalos név EH92-527-1, EU-szintű BPS-25271-9) Az Amflora burgonyákban a keményítő amilopektint és amilózt is tartalmaz. Az amilopektin fontos ipari nyersanyagforrás, de felhasználás előtt az amilóztól külön kell választani. Az Amflorában RNS-interferencia segítségével működésképtelenné tették az amilózt termelő gént, így az elválasztási folyamat szükségtelenné válik, amivel energia, víz és nyersanyag spórolható meg.
{{latin|Solanum tuberosum|Burgonya}}
 
[[Növények/B/Burgonya|Burgonya]]{{latin|Solanum tuberosum|Burgonya}}: Az Amflora egy genetikailag módosított keményítőburgonya fajta, amely a BASF Plant Science tulajdonában van. (hivatalos név EH92-527-1, EU-szintű BPS-25271-9) Az Amflora burgonyákban a keményítő amilopektint és amilózt is tartalmaz. Az amilopektin fontos ipari nyersanyagforrás, de felhasználás előtt az amilóztól külön kell választani. Az Amflorában RNS-interferencia segítségével működésképtelenné tették az amilózt termelő gént, így az elválasztási folyamat szükségtelenné válik, amivel energia, víz és nyersanyag spórolható meg.
 
: Termelésbe az Amflora csak az EU jóváhagyása után kerül, mert e világ burgonyakeményítő termelésének 80%-a innen származik. A burgonyakeményítő legfontosabb termelő és feldolgozó országai: Németország, Hollandia, Franciaország Dánia, Lengyelország és Svédország.
 
: Az Amflora nem mérgező, de a nagy keményítőtartalma miatt olyan „lisztesen fővő”, hogy konyhatechnikailag nem használható.
----
[[Növények/B/Búza|Búza]]
[[Növények/B/Búza|Búza]] {{latin|Triticum aestivum|Búza}} Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a ''durum''búzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak.
{{latin|Triticum aestivum|Búza}}
 
[[Növények/B/Búza|Búza]] {{latin|Triticum aestivum|Búza}}: Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a ''durum''búzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak.
----
[[Növények/R/Rozs|Rozs]]
[[Növények/R/Rozs|Rozs]] {{latin|Secale cereale|Rozs}} A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya.
{{latin|Secale cereale|Rozs}}
 
[[Növények/R/Rozs|Rozs]] {{latin|Secale cereale|Rozs}} : A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya.
----
[[Növények/T/Tritikálé|Tritikálé]]
{{latin|Triticum × Triticosecale|Tritikálé}}

: A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta. Általában takarmánygabona-növénynek termesztik.
----
[[Növények/K/Kukorica|Kukorica]]
{{latin|Zea mays|Kukorica}}

: Nagy energia-tartalmú takarmánynövény. Etetik abraktakarmányként, de silózva, kukoricaszilázsként is. A gabonafélék közt legnagyobb a terméspotenciálja. Melegigényes növény.
----
[[Növények/K/Kender|Kender]]
{{latin|Cannabis|Kender}}

: A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás.
----
[[Növények/L/Len|Len]]
[[Növények/L/Len|Len]] {{latin|Linum|Len}} A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len.
{{latin|Linum|Len}}
 
[[Növények/L/Len|Len]] {{latin|Linum|Len}}: A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70–120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés Május vége, április eleje. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len.
----
[[Növények/R/Rizs|Rizs]]
[[Növények/R/Rizs|Rizs]] {{latin|Oryza sativa|Rizs}} szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.
{{latin|Oryza sativa|Rizs}}
 
[[Növények/R/Rizs|Rizs]] {{latin|Oryza sativa|Rizs}} : szubtrópusi és trópusi monszunterületeken termesztik. Két fajtát különböztetünk meg vízi (vízigénye a tenyészidőszakban óriási) és hegyi rizst. A hegyi rizst a magasabb fekvésű területeken termesztik, öntözést nem igényel. A rizs növekedése alatt nagy meleget, érés idején szárazságot igényel. A rizs termesztése nagyon munkaigényes folyamat.
----
[[Növények/Z/Zab|Zab]]
[[Növények/Z/Zab|Zab]] {{latin|Avena sativa|Zab}} Fontos táplálékunk, emellett takarmányozásban is fontos szerepet játszik. Jó biológiai értékű, magas E-vitamin tartalmú. Szalmáját is takarmányként használják. Gyakran termesztik keverék-zöldtakarmányként borsóval, bükkönnyel párosítva.
{{latin|Avena sativa|Zab}}
 
[[Növények/Z/Zab|Zab]] {{latin|Avena sativa|Zab}}: Fontos táplálékunk, emellett takarmányozásban is fontos szerepet játszik. Jó biológiai értékű, magas E-vitamin tartalmú. Szalmáját is takarmányként használják. Gyakran termesztik keverék-zöldtakarmányként borsóval, bükkönnyel párosítva.
----
|csopor2 = Cukortartalmú növények
|lista2 = [[Növények/C/Cukorrépa|Cukorrépa]]
|lista2 = [[Növények/C/Cukorrépa|Cukorrépa]] {{latin|Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima|Cukorrépa}} A cukorrépa (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.
{{latin|Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima|Cukorrépa}}
 
|lista2 = [[Növények/C/Cukorrépa|Cukorrépa]] {{latin|Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima|Cukorrépa}}: A cukorrépa (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény. A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.
----
[[Növények/C/Cukornád|Cukornád]]
{{latin|Saccharum|Cukornád}}

: A cukornád a perjefélék családjába tartozó faj, gazdaságilag a világon a legjelentősebb.
----
[[Növények/C/Cukorcirok|Cukorcirok]]
[[Növények/C/Cukorcirok|Cukorcirok]] {{latin|Sorghum|Cukorcirok}} A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka, a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.
{{latin|Sorghum|Cukorcirok}}
 
[[Növények/C/Cukorcirok|Cukorcirok]] {{latin|Sorghum|Cukorcirok}}: A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka, a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.
----
|csopor3 = Olajtartalmú növények
|lista3 = [[Növények/S/Szójabab|Szójabab]]
|lista3 = [[Növények/S/Szójabab|Szójabab]] {{latin|Glycine max|Szójabab}} vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett.
{{latin|Glycine max|Szójabab}} vagy egyszerűen szója,
 
|lista3 = [[Növények/S/Szójabab|Szójabab]] {{latin|Glycine max|Szójabab}} vagy egyszerűen szója,: Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett.
----
[[Növények/N/Napraforgó|Napraforgó]]
[[Növények/N/Napraforgó|Napraforgó]] {{latin|Helianthus annuus|Napraforgó}} Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.
{{latin|Helianthus annuus|Napraforgó}}
 
[[Növények/N/Napraforgó|Napraforgó]] {{latin|Helianthus annuus|Napraforgó}}: Peruban és Mexikóban őshonos, és az amerikai indiánok régóta termesztett növénye. Európába dísznövényként került a XVI. században, majd kb. 200 éve felfedezték, hogy kiváló olaj készíthető belőle. Ettől az időtől kezdve nemesítésére igen nagy gondot fordítottak. Napjainkban a táplálkozási szokások változásával előtérbe került a növényi olajok fogyasztása, melynek eredményeként a napraforgó termesztése is nagy fontossággal bír.
----
[[Növények/O/Olajfa|Olajfa]]
{{latin|Olea europaea|Olajfa}} a mediterrán térségben terjedt el.
----
[[Növények/F/Földimogyoró|Földimogyoró]]
[[Növények/F/Földimogyoró|Földimogyoró]] {{latin|Arachis hypogaea|Földimogyoró}} A földimogyoró vagy amerikaimogyoró a kétszikűek osztályába a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró ''(Corylus)'' nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el.
{{latin|Arachis hypogaea|Földimogyoró}}
3
[[Növények/F/Földimogyoró|Földimogyoró]] {{latin|Arachis hypogaea|Földimogyoró}}: A földimogyoró vagy amerikaimogyoró a kétszikűek osztályába a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Neve ellenére nem a mogyoró ''(Corylus)'' nemzetség faja, s a mogyorókkal való rokonsága is meglehetősen távoli. Jóval közelebbi rokonságban áll például a borsóval vagy a babbal, mivel mindhárman a bükkönyformák közé tartoznak. trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el.
----
[[Növények/O/Olajpálma|Olajpálma]]
{{latin|Elaeis guineensis|Olajpálma}}

: Az olajpálma vagy afrikai olajpálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó, egyenlítői területekre jellemző faj.
----
[[Növények/R/Repce|Repce]]
{{latin|Brassica napus|Repce }}

: a káposztafélék családjának nemzetségébe tartozó, értékes ipari növény; a magjából olajat ütnek.
----
|csopor4 = Kaucsuk tartalmú növények
|lista4 = [[Növények/K/Kaucsukfa|Kaucsukfa]]
{{latin|Hevea brasiliensis|Kaucsukfa }}

: Előbb a vadon növő fákat használták, majd a XIX. században (ekkor kezdett fellendülni a gumiipar) Brazíliában jelentek meg az első kaucsukfa-ültetvények. Jelenleg a világon termelt kaucsuk 70%-át három ország adja: Thaiföld, Malajzia, Indonézia.
----
[[Növények/G/Gumipitypang|Gumipitypang]]
{{latin|Taraxacum|Gumipitypang }}

: Tejnedvének viszonylag magas kaucsuktartalma miatt termesztik (Szu). A gumipitypang ironizáló, gunyoros névként született meg az 1950-es évek elején a Rákosi-korszakban, amikor a politika sikertelenül kísérelte meg a növény termesztését Magyarországon.
----
|csopor5 = Egyéb növények
|lista5 = [[Növények/Sz/Szentjánoskenyérfa|Szentjánoskenyérfa]]
{{latin|Ceratonia siliqua| }}

: A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát).
----
[[Növények/K/Közönséges jegenyefenyő|Közönséges jegenyefenyő]]
{{latin|Abies alba|jegenyefenyő}}

: A közönséges jegenyefenyő Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fája; a legnagyobb termetű európai fenyő. Fáját főként az építőiparban, bányászatban stb. hasznosítják.
----
[[Növények/Sz/Széleslevelű gyékény|Széleslevelű gyékény]]
{{latin|Typha latifolia|Széleslevelű gyékény}}

: Mivel a növény termős torzsavirágzata igen mutatós, száraz kötészeti összeállítások része. A leveleket hordódongák réseinek tömítésére használják, régebben a szárak tetőfedésre is szolgáltak. A levélrostok a juta pótlására, valamint a kenderhez és a lenhez töltőanyagnak alkalmasak. A termés puha gyapját vattaként, matracok és párnák tömésére is alkalmazták. Még a keményítőben gazdag gyöktörzsét, megfőzve fogyasztották, megpörkölve pedig kávépótlóként használták:
----
[[Növények/K/Keskenylevelű gyékény|Keskenylevelű gyékény]]
{{latin|Typha angustifolia|Keskenylevelű gyékény}}

: Díszítőértékét, nagyobb összefüggő növényfelület, valamint barna színű buzogányra emlékeztető termései adják. Hasznos növény, mivel szűri a vizet, és az algásodást is gátolja.
|lent =
}}<noinclude>