„Irányítószám/Pécs/Névadói/Babits Mihály” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Új oldal, tartalma: „Kategória:Pécs névadói <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;"> '''{{SUBPAGENAME}}''' {{Fő|w:}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Pécs névadói]]
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:Babits Mihaly - Radio 1935.jpg|bélyeg|jobbra|200px|arcképe és aláírása 1935-ből]]
[[Fájl:Babits Mihály könyöklős portréja (Székely Aladár felvétele, 1914).jpg|bélyeg|jobbra|200px|Babits Mihály 1914-ben (Székely Aladár felvétele)]]
'''{{SUBPAGENAME}}''' ▼
: Szentistváni '''Babits Mihály''', teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie (Tanner Ilona) férje, Babits Ildikó, eszperantista nevelőapja.
: Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében, 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[* 1] (művelt, versszerető – betéve tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét). Rokonságban állt Buday Dezső jogásszal.[2] Anyai ágon Szigligeti Ede távoli unokatestvére, mivel az ő édesanyja is egy szerepi Kelemen lány volt.
▲'''{{SUBPAGENAME}}'''
: Az elemi iskolát Pesten kezdte, de nyolc évesen, 1891-ben szüleivel Pécsre költözött. A Váradi Antal és a Zrínyi Miklós utca sarkán álló kis földszintes, egyablakos házrészben laktak, amely korábban valószínűleg cselédszoba lehetett; a házban Babits anyai nagybátyja, az agglegény Kelemen Mihály honvéd főtörzsorvos élt egyedül. A leendő költő a pécsi belvárosi iskola harmadik és negyedik elemi osztályába járt, közben Decleva Karolina és férje házában volt kosztos diák.
: 1893 szeptemberétől járt a ciszterciek nyolc osztályos gimnáziumába. Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt, ekkor édesanyja két gyermekével visszaköltözött anyai nagyapjához, Kelemen József szekszárdi házába, ahol a nagyanya (született Rácz Innocentia, Cenci néni a Halálfiaiból) fogta össze a családot. Ekkor Babitsot Mihály nagybátyja fogadta magához mint kosztos diákot, 1901-ben érettségizett, így fejezhette be a ciszterci gimnáziumot.
: Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlat-óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin–magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ezután Fogarason, majd 1911–1916 között az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, a budapesti tisztviselőtelepi, végül a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban tanított.
: 1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő, kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba esik, így saját szülővárosát kell bombáznia. 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégeműtéten esett át, ami után képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett másokkal. Abban az évben jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én a hegyvidéki Siesta Szanatóriumban - gégerákban halt meg.
{{Fő|w:Babits Mihály}}
| |||