„Irányítószám/Pécs/Névadói/Balassi Bálint” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a KeFe átnevezte a(z) Pécs/Névadói/Balassa Bálint lapot a következő névre: Pécs/Névadói/Balassi Bálint |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Pécs névadói]]
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #D2D2F3; background:#DEDEFF;-moz-border-radius:15px;">
[[Fájl:Portrait of Bálint Balassi 17. c..jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
'''{{SUBPAGENAME}}'''
: Báró gyarmati és kékkői '''Balassi Bálint''' (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes. A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.
: Apja gyarmati Balassa János (főispán) (Balassa Menyhért báró és Balassa Imre erdélyi vajda testvére), aki ekkor a zólyomi vár főkapitánya; anyja lekcsei Sulyok Anna, Dobó István és Bocskai György sógornője.
: A Balassa család a Sulyok família révén a kor nevezetes személyeivel került rokonságba: Sulyok Sára az egri hősnek, Dobó Istvánnak volt a felesége; Sulyok Krisztina pedig a majdani fejedelemnek, Bocskai Istvánnak adott életet. Felmenői között apai nagyanyja Perényi Orsolya, Perényi István leánya, Perényi Péter koronaőr és erdélyi vajda nagynénje.
: A költő szülei 1553 tavaszán kötöttek házasságot. Bálintnak 1563-ban egy öccse is született, Ferenc.
'''Szerelmi költészete'''
: Jelentősége: ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit. Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. Sok szerelmi költeménye fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz és főleg Petrarca hatását. A tőle fennmaradt versek közül a legtöbb vers szerelmi témájú.
: Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarias hangja, távolságtartó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne a virágénekek kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzásokban pedig ugyancsak a petrarkizmus hatása észlelhető.
'''Témái''':
: a szerelmes költő és szerelme közti távolság
: különböző udvarló, bókoló gesztusok
: szerelmének felmagasztalása
[[Fájl:Esztergom Balassi emléktábla.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Balassi Bálint emléktáblája a vízivárosi várfalban (Esztergom)]]
: 1593–94-ben az ún. „hosszú háborúban”, a török ellen indított hadjáratban újra katonáskodott. 1593 őszén, a tizenöt éves háború kezdetén, részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során, 1594. május 19-én egy gyalogos roham közben egy ágyúgolyó mindkét combját elroncsolta. A vérveszteség és a vérmérgezés miatt május 30-án hosszas szenvedés után hunyt el az Esztergom-szentkirályi katonai táborban. Halálos ágyánál egy jezsuita, Dobokay Sándor állt.
: A szlovákiai Hibbe katolikus templomában, a Balassi család sírboltjában nyugszik. A templomban, amely egykor a család liptóújvári uradalmának kegyúri temploma volt, 1898-ban Liptó vármegye emléktáblát helyeztetett el. 2004-ben a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot helyezett el itt.
{{Fő|w:Balassi Bálint}}
| |||