„Növények/K/Közép-dunai berkenye” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
[[Kategória:Dísznövények]]
[[Kategória:Gyógynövények]]
[[Kategória:Fák]]
[[Kategória:Védett növények]]
{{Növ-főcím}}
 
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}
{{latin|Sorbus subdanubialis| -}}
{{népies|Duna-vidéki berkenye}}
<br/>
{{Védett-növény|10 000}}
<br/>
 
A '''Közép-dunai berkenye''', a kétszikűek osztályának a rózsavirágúak rendjéhez, ezen belül a rózsafélék családjához tartozó faj.
 
:Egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A berkenye nemzetség tudományos neve (Sorbus) a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal.
:
 
:Főleg dísznövényként igen kedvelt, mert nemcsak mutatós, de a légköri szennyeződéseket is elviseli.
 
:Luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet.
 
:Haszon erdőkben télen bő avarral takarja be a talajt, a levelek gyorsan és alaposan lebomlanak, termékeny humusszal látva el a növényeket.
 
:Alkalmas lavinák törmelékkúpjának megkötésére, mivel gyökérzete mélyre hatoló és messzire szétágazó.[1]
 
:Leveleiből főzött [[Növények/Natúr gyógytea/Berkenye|teáját]] csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák.
 
:Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.
 
:Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára.
 
:Fája jól megmunkálható, faragható, esztergályozható és fényezhető.
 
:Állatgyógyászatban bogyóit kecske- és sertésorbánc ellen használják
<br/>
210 367

szerkesztés