„Címerhatározó/Magyarország címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
1 796. sor:
[[Fájl:Az I. Ratio Educationis címlapja (1777).jpg|thumb|Az alappajzson: Horvátország, Dalmácia, Szlavónia, Lodoméria, Galícia, Bosznia, Szerbia, Kunország, Bulgária]][[Fájl:Ratio Educationis 1777.jpg|thumb|]]
[[File:Mária Terézia magyar királyi címere 1777.svg|thumb|]]
|| [[Fájl:Wappen_Kaiserin_Maria_Theresia_1765_(Mittel)Middle Coat of Arms of Maria Theresa, Holy Roman Empress.pngsvg|thumb|Miután a férje, I. Ferenc császár meghalt, császári özvegyként Mária Terézia királynő nagycímerét 1765-ben újraszabályozták. A fekete kétfejű nimbuszos császári sas fejei fölé a császári korona, a mellére pedig egy alappajzs került, Magyarország és Csehország címereivel, a tetején a magyar Szentkoronával és a cseh királyi koronával. Az alappajzson egy kisebb nagypajzs látható, rajta: a boglárpajzsban Ausztria címere, alatta Stájerország, Karintia, Krajna, Habsburg, Tirol, Kiburg, Görz, Gradisca, és Burgau. A nagypajzsban a címerek három sorba és összesen 8 mezőbe vannak csoportosítva. A felső sorban jobbra Magyarország címerei: "Ómagyarország", Dalmácia, Horvátország és Szlavónia, a boglárpajzsban "Újmagyarország". A felső sorban középen Spanyolország címerei: Kasztília, León, Aragónia, és Szicília négyelt címere. A felső sorban balra Csehország címerei: Morvaország, Szilézia, Felső- és Alsó-Lausitz címere, a boglárpajzsban Csehország. A középső sorban jobbra Erdély, balra Württemberg/Svábország. Az alsó sorban jobbra a Burgundiai herceglőség címerei: Brabant, Limburg, Luxemburg, és Flandria, a boglárpajzsban Óburgundia [Burgundia régi] címere. Az alsó sorban középen: Lombardia, Milánó, Guastalla, Mantova, Párma és Piacenza címere. Az alsó sorban balra, az utolsó, nyolcadik mezőben: Jeruzsálem, Toszkána, Új-Anjou, és Baar címere, rajtuk a boglárpajzsban Lotharingia címere.]] [[Kép:Mária_Terézia_titkos_kispecsétje,_1752.jpg|thumb|Magyar államcímer Mária Terézia titkos kispecsétjén (1752). Nagy-, közép- és szívpajzsból áll. I. A szívpajzsban 1. az Ausztriai-ház, II. a középpajzsban Magyarország (kis) címere. III. Az uralkodói koronával ékesített nagypajzson 1. Csehország, 2. Dalmácia, 3. Horvátország, 4. Szlavónia, 5. Kasztília, 6. Leon, 7. Aragónia, 8. Szicília, 9. Burgundia, 10. Szilézia, 11. Stájerország, 12. Karintia, 13. Krajna, 14. Morvaország, 15. Burgau, 16. Felső-Lausitz, 17. Alsó-Lausitz, 18. Habsburg, 19. Toscana, 20. Bar, 21. Tirol, 22. Görz]]
|-
| colspan="3" align="left"|