„Címerhatározó/Lehotszky címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
 
Királylehota Liptó vármegyében van,
Árva megyében az Alsó-kubini ág élt és a Lehoczky-Dedinszky ágazat<ref></ref>.
A Királylehotai és Kisrákó Lehoczky család ugyanaz a család.
A XIX. század végén némely téves munkák kezdték két családnak venni ugyanazt a családot. A két családi címer miatt kezdték két családnak venni, mivel Lehotzky András Shemmatographiajában is, és Nagy Iván Magyarország családai című könyvében is a rák hátán álló daru címer úgy szerepel, mint a család ősi címere, melyet IV. Béla adományozott a Túróc vármegyei Kisrákó birtok adományozásakor.
Csakhogy IV. Béla nem adományozott címert, mivel akkor még az nem volt szokásban, és elolvasható IV. Béla Csernyiknek szóló adománylevelének a szövege itt.: Lehoczkynemzetseg.hupont.hu
Valójában csak 1563-ban adományozta a rák hátán álló darut I. Ferdinánd király I. Miksa királlyá koronázása után, ugyanakkor amikor a rokon eredetű, szintén Hank nemzetségből eredő Prónay családnak is a daru címert adta, csak ott a daru egy sziklacsúcsin ülő koronában áll.
Ekkor a Lehoczkyaknak úgy adományozta I. Ferdinánd király az új címert, mintha azt már IV. Béla király adományozta volna. Az ekkor kiadott nemességmegerősítő okirat úgy írja, hogy IV. Béla király a család törzselődeinek: Beke, Csernyik és Lorknak adományozta, Znió váránál tett őrködési szolgálataikért Kisrákó birtokát, és az adomány szimbólumaként, az éberség jelvényét, a darut adta, és Kisrákó birtok nevére utalólag egy rákot adományozott a daru alá.
A nyakán átlőtt Szarvas, Szárnyak közt, alatta a pajzsban a nyilazó vitéz, felette holddal és csillaggal, szintén " éberség jelvénye" ugyanúgy ahogy a daru is. A hold és csillag is éberséget jelképez. A nyilazó vitzézvitéz, a szépen megfestett címerképeken jól látszik, hogy körvonalában ugyanaz, mint a fél lábon álló daru., aki skiccelve rajzolja fel a két ábrát, világosan láthatja, hogy a daru és a nyilazó vitéz ábrája körvonalában ugyanaz, tehát egyik címer a másik címerből lett. Minthogy a daru címer adományozott címer, valószínűbb, hogy a daruból lett vitéz, és a teljes címer stílusához és tartalmához igazodva jött létre az ábra. Az eredeti hagyománycímer maga a sisakdíszben lévő szarvas lehetett, Túróc megyében sok család címerében szerepel a nyakán nyíllal átlőtt szarvas, különféle variációkban, mint például a Draskóczy címerben, a Velics és Vladár címerben is. A túróci családok hagyománya szerint IV. Béla kis csapatának egy megsebzett szarvas mutatta meg a gázlót a Sajó folyón, amikor a Muhi csata után a tatárok elől menekültek.
Tudni kell, hogy mi a különbség a hagyomámnycímerhagyománycímer és adományozott címerek között! az ősibb címerek azok hagyománycímerek, vagyis a nemesek saját maguk által választott címerei voltak, csak később vált szokássá a király általi címeradományozás. Magyarországon 1326-ban adományoztak először címert, egy sólymot, de azt is csak szövegleírásban, képi ábrával csak a XIV. század végétől adtak ki okleveleket! Tehát a szarvas ősi címer felvett címer, melynek kizárólagossági jogot a szokásjog adott, az I. Ferdinánd király által IV. Béla király nevében adományozott címer pedig adománycímer, mely a heraldikai könyvekben szerepel, míg a szarvas a régi heraldikai könyvekben nem szerepelt! Az Országgyűlési Könyvtárban is Lehoczky címszó alatt ez van: a Királylehotai, Kisrákó és Bisztricskai Lehoczky család címere / Rák hátán álló daru-
Tehát a család történetéről röviden: A királylehotai, kisrákói és bisztricskai Lehoczky, Lehotzky és újabban Szlovákiában Lehotszky család egy és ugyanaz! A Hank nemzetségből ered, úgy mint a Prónay család amelynek őse Rechk comes és a Lehoczkyak ősének, csernyiknek az apja Kozma, akik testvérek lehettek... És unokatestvéreik voltak a szintén Hank nemzetségbeli Beuc Hank Polko = Hank Bence aki lengyel- fia Lőrinc, és annak fiai akiktől az Óvári és Szentmiklósi Pongrácz, Pottornyay, Szmrecsányi, Szentiványi, és Nádasdi Baán csalások erednek.
Csernyik IV. Béla király szárnysegédje volt a Muhi csatában, kb. 16 évesen, és kitartott mellette a nehéz napokban is, úgy mint az osztrák herceg fogságában is. IV. Béla Csernyiknek adományozott oklevelének szövege itt: lehoczkynemzetseg.hupont.hu
24. sor:
örökös urai,, így lett minden Lehoczky egyszerre Kisrákói és királylehotai urak is. 1475 körül már Kisrákót Királylehota után átkeresztelte a család Kis-Lehotára, vagyis mai nevén Lehotkára. A XVI. század elején még felváltva nevezték magukat Kisrákóinak is és Lehoczkynak is. A Lehoczky név Királylehota neve után lett.
1551-ben a szomszédos Hradek várának úrnője és a szomszédos Szentiványiak is sértették na birtok jogait, elfoglaltak birtokrészeket, ezért 1552 februárjában 5 főnyi családi követség ment Bécsbe I. Ferdinánd királyhoz, aki a régi királyi adományokat megerősítette és új adományban helyreállította a család birtokjogait, melyet a következő évben beiktatással megerősített a vármegye, a szomszédok jelenlétében, és a birtokjog be lett vezetve a Szepesi Kapitulációs listába!
Ez időtől a családi kompozitorátusi hitbizományban a Lehoczky család tagjai közösen bírták a hatalmas. 60 ezer holdnyi területet. Aranybányával, erdőkkel, folyókkal, patakokkal, hegyekkel, halászásra és örlésraörlésre alkalmas helyekkel stb. A családot egy családi választott igazgató és négy ülnök vezette. Később az erdők nagy részét a kincstár bérlet tőlük, és a bányákhoz használták a fát. Részleteket és adatokat lásd itt: lehoczkynemzetseg.hupont.hu