„Címerhatározó/Lehotszky címer” változatai közötti eltérés

A Királylehotai és Kisrákó Lehoczky család ugyanaz a család.

A XIX. század végén némely téves munkák kezdték két családnak venni ugyanazt a családot. A két családi címer miatt kezdték két családnak venni, mivel Lehotzky András Shemmatographiajában is, és Nagy Iván Magyarország családai című könyvében is a rák hátán álló daru címer úgy szerepel, mint a család ősi címere, melyet IV. Béla adományozott a Túróc vármegyei Kisrákó birtok adományozásakor.

Valójában csak 1563-ban adományozta a rák hátán álló darut I. Ferdinánd király I. Miksa királlyá koronázása után, ugyanakkor amikor a rokon eredetű, szintén Hank nemzetségből eredő Prónay családnak is a daru címert adta, csak ott a daru egy sziklacsúcsin ülő koronában áll.

Ekkor a Lehoczkyaknak úgy adományozta I. Ferdinánd király az új címert, mintha azt már IV. Béla király adományozta volna. Az ekkor kiadott nemességmegerősítő okirat úgy írja, hogy IV. Béla király a család törzselődeinek: Beke, Csernyik és Lorknak adományozta, Znió váránál tett őrködési szolgálataikért Kisrákó birtokát, és az adomány szimbólumaként, az éberség jelvényét, a darut adta, és Kisrákó birtok nevére utalólag egy rákot adományozott a daru alá.

Tudni kell, hogy mi a különbség a hagyománycímer és adományozott címerek között! az ősibb címerek azok hagyománycímerek, vagyis a nemesek saját maguk által választott címerei voltak, csak később vált szokássá a király általi címeradományozás. Magyarországon 1326-ban adományoztak először címert, egy sólymot, de azt is csak szövegleírásban, képi ábrával csak a XIV. század végétől adtak ki okleveleket! Tehát a szarvas ősi címer felvett címer, melynek kizárólagossági jogot a szokásjog adott, az I. Ferdinánd király által IV. Béla király nevében adományozott címer pedig adománycímer, mely a heraldikai könyvekben szerepel, míg a szarvas a régi heraldikai könyvekben nem szerepelt! Az Országgyűlési Könyvtárban is Lehoczky címszó alatt ez van: a Királylehotai, Kisrákó és Bisztricskai Lehoczky család címere / Rák hátán álló daru-

Tehát a család történetéről röviden: A királylehotai, kisrákói és bisztricskai Lehoczky, Lehotzky és újabban Szlovákiában Lehotszky család egy és ugyanaz! A Hank nemzetségből ered, úgy mint a Prónay család amelynek őse Rechk comes és a Lehoczkyak ősének, csernyiknek az apja Kozma, akik testvérek lehettek... És unokatestvéreik voltak a szintén Hank nemzetségbeli Beuc Hank Polko = Hank Bence aki lengyel- fia Lőrinc, és annak fiai akiktől az Óvári és Szentmiklósi Pongrácz, Pottornyay, Szmrecsányi, Szentiványi, és Nádasdi Baán csalások erednek.

Csernyik fia ábrahám volt és Péter, aki elesett később a Prónayak oldalán /Vrin fia Péter/

Ábrahám fiai voltak Rákói Pál és Hanknembéli Egyed. Kis-Rákói De Rakouch = Rákóci = Kisrákói/ Pál fiai voltak Jakab pap és Lőrinc Lásd a Túróci Registrumban: Super Terra Rakouch/ -és Kisrákói Pál fia Péter, aki el akarta adni kisrákói birtokrészét, de testvére Lőrinc tiltakozott ez ellen a Túróci Convent előtt, György, Márton és Jakab fiai neveikben, 1398-ban. Péternek a fia volt Kisrákói János.

Egyed fiának, Barnacásnak maradt csak utódja, egy lánya, Dorottya, akit 1388-ban megszöktetett hradeki várnagy, Orosz Mihály, íg próbálta megszerezni hozományként Királylehotát. Azonban "Hank Barnabás" kitagadta a lányát, és 1390-ben Zsigmond királytól megerősítő, új adományt kért Királylehotára, Zsigmond király pedig megerősítette fejedelmi elődjének, Lajos királynak adományát a királyi területekre, Hank Barnabás minden örökösei számára!

Hank Barnabás az unokaöccseit tette örököseivé, fiává fogadva őket, így lett Kisrákói Györgyből, Mártonból. Jakabból és Jánosból Királylehota

örökös urai,, így lett minden Lehoczky egyszerre Kisrákói és királylehotai urak is. 1475 körül már Kisrákót Királylehota után átkeresztelte a család Kis-Lehotára, vagyis mai nevén Lehotkára. A XVI. század elején még felváltva nevezték magukat Kisrákóinak is és Lehoczkynak is. A Lehoczky név Királylehota neve után lett.

1551-ben a szomszédos Hradek várának úrnője és a szomszédos Szentiványiak is sértették na birtok jogait, elfoglaltak birtokrészeket, ezért 1552 februárjában 5 főnyi családi követség ment Bécsbe I. Ferdinánd királyhoz, aki a régi királyi adományokat megerősítette és új adományban helyreállította a család birtokjogait, melyet a következő évben beiktatással megerősített a vármegye, a szomszédok jelenlétében, és a birtokjog be lett vezetve a Szepesi Kapitulációs listába!

 

 

 

Külső hivatkozások:

----