„Heraldikai lexikon/Árpád-sávok” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
'''Árpád-sávok'''nak nevezi a laikus szemlélet [[Magyarország címere|Magyarország címerének]] [[vágott]] pajzsát. Helytelenül a címer vörös-ezüst sávjait nevezik így. A helyes heraldikai elnevezés a vágás, mivel [[vágott]] pajzsról van szó, noha időnként a sávozott szakszót is használják. Ez valójában az Árpádok családi címere volt, kezdetben [[oroszlán (heraldika)|oroszlánokkal]] kiegészítve, míg a kettős kereszt az országot jelképezte. Erre utal a Képes krónika hasított címere, a jobboldali mezőben az Anjou-[[liliom (heraldika)|liliomokkal]], a baloldaliban az Árpádok vágásaival (akinek az Anjouk [[leányág]]i leszármazói voltak). Károly Róbert harmadik [[felségpecsét|felségi]] [[kettőspecsét]]jének hátlapján a kettős keresztet ábrázoló nagyobb címere fölött ugyanilyen kisebb [[pajzs (heraldika)|pajzs]] látható, ami [[heraldika]]i nyelven azt jelenti, hogy a kettős kereszt országában a liliomos-vágásos dinasztia uralkodik.
Egyes vélemények szerint a vágásos címer előképe Aragónia cölöpölt címere lehetett és Imre király (1196-1204) aragón felesége, Konstancia tette ismertté Magyarországon. A négy ezüstvágást ("sávot") általában a négy bibliai folyóval magyarázták. A [[magyar heraldika|magyar heraldikában]] ebből a Duna, Tisza, Dráva és Száva lett, bár az eredete nem ismert. Valószínűleg egyszerűen csak a két fő folyóra rímelő más folyókat válogattak össze, akárcsak a magyar címer [[hármas halom|hármas halmai]] esetében. Kassa 1502-es [[címerbővítés|címerbővítő]] oklevele a négy ezüstsávot már az említett négy folyóval értelmezi és Werbőczy is jól ismerte ezt az értelmezést, ezért a sávoknak a négy folyóval
Ennek egyik legkorábbi emléke lehet a székelyudvarhelyi vár északnyugati bástyafalának 1562 előtti, János Zsigmond király (1540-1551, 1556-1570) személyéhez kötött feliratos kőtáblája, amely Dávid Ferenc könyve [Dávid Ferencz Emléke, 1879. Második Rész. Dávid F. Irodalmi Emlékei. 45., 47. ll.] szerint így hangzik:
<small>
{| paraméterek
|Hic Jani memoranda patent Insignia Regis,
|Ime János király emlékezetre méltó családi czímere,
|-
|Sospite quo dulcis Patria sospes erit.
|Kinek biztonléte a honnak is biztonságot ad.
|-
|Monoceros, Leo, Luna, Lupus, Crux, Ales et
|Az egyszarvu, oroszlán, hold, farkas, kereszt, a madár és
|-
|[Angvis –
|[kigyó –
|-
|Inclyta nam priscae sunt monumenta Domus.
|E régi ház méltóságos emlékei.
|-
|Stemmata Pannoniae simul hunc et avita Patronum
|Pannonia ősi czímerének –
|-
|Cum Sava, Tytius, Dravus et Ister habet.
|A Száva, Tisza, Dráva és Dunának ő a fővéde.<ref>Jakab Elek-Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Budapest, 1901.[https://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2406.pdf] 265.</ref>
|-
|}
</small>
A második világháború idején a Hungarista mozgalom, majd a háború utáni más szélsőséges mozgalmak is az "Árpád-sávokat" választották jelképül, mivel a négy folyó a Trianon előtti Magyarország területével is azonosítható volt, továbbá olyan dekoratív történelmi jelkép, mely könnyen megjegyezhető. Ekkor jött létre az "Árpád-sávos" kifejezés is. A Hungarista "Árpád-sávok" azonban bizonyos eltérést mutatnak a magyar címer valódi sávozásának színezését és számait illetően, ezért nem tekinthetők azonosnak a történelmi magyar sávokkal.
| |||