„Címerhatározó/Torda címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
[[Fájl:Torda város címere.png|thumb|center|(Pallas nagy lexikona)]]
'''Csánki:'''
A város már a XIV. század első felében (a pápai tizedlajstrom adatai szerint) két fő részből állott, u. m. Ó-Torda és Uj-Torda városból. Előbbiben Szent-Miklós tiszteletére szentelt parochiális egyház állt, (mely a reformátusok birtokában ma is megvan), a XVI. század elején Szent-Ilona és Szent-János evangelista tiszteletére szentelt oltárokkal; utóbbiban pedig Szent-László tiszteletére szentelt parochiális egyház. Előbbinek, illetve plébánosainak Mátyás király – II. Ulászló király 1512-ben kelt megerősítő levele szerint – az itteni királyi sókamara jövedelméből annak ispánja által a király számlájára évenkint fizetendő 12 forintot s egy öltönyre (tunica seu vestis) valo szövetet (pannum), továbbá minden héten szombaton két aranyat vagy két arany értékű kősót adományozott a magyar királyok lelki üdvösségeért ez egyházban tartandó misékre. A II. Ulászló király e megerősítését megelőzőleg, 1507-ben az uj-tordai Szent-László egyház plébánosa járult e király elé az I. Károly király adomány-levelével, mely szerint e király a magyar királyok és különösen Szent-László király lelki üdvéért mondandó misék fejében az ő egyházának, illetve egyháza plébánosainak a tordai királyi sókamarából örök időkre bizonyos kegyes alamizsnákat adományozott, de a melyek a plébánosok hanyagsága következtében időközben feledésbe és veszendőbe mentek. Ez örök alamizsnákat most II. Ulászló király visszaállítván, ezt az uj-tordai Szent-László egyházat, illetve annak plébánosait is a tordai-királyi sókamarából a Mátyás király által az ó-tordai Szent-Miklós egyház javára tett hasonló adományban részesíté, a saját és utódai lelki üdvéért mondandó misék fejében.
Ezenkívül evárosban már a XIII. században a Szent-János-lovagok vagy is ispotályosok más néven keresztesek társháza állt. Ettől vette nevét a város közelében az Aranyos folyó tulsó azaz jobb partján elterülő, fentebb már említett Keresztesmező, valamint az ugyanott fekvő, ma is meglevő Keresztes helység, mely pl. 1288-ban «villa cruciferorum de Torda» nevet visel. Az ágostonos remetéknek a Boldogságos Szűzről nevezett kolostorát a XV. században s főleg a XVI. század elején gyakran emlegetik. E társház, illetve kolostor fekvését azonban ma már nem bírjuk szabatosan meghatározni.
Egyházi szempontból végül Torda város egy, az erdélyi püspökséghez tartozó főesperesség székhelye is volt.
14 ⟶ 18 sor:
Településeink címeres pecsétjei a Magyar Országos Levéltárban. Szerkesztette Kollega Tarsoly István. Budapest, 2001. (CD-ROM) (ALTENBURGER GUSZTÁV ÉS RÉSŐ ENSEL SÁNDOR CÍMER- ÉS PECSÉTGYŰJTEMÉNYE kiadása)[https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLsegedl_23/?pg=43&layout=s]
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. kötet.
*Külső hivatkozások:
| |||