„Címerhatározó/Torda címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
 
Egyházi szempontból végül Torda város egy, az erdélyi püspökséghez tartozó főesperesség székhelye is volt.
 
'''Orbán:'''
 
Hogy régen a Király-erdeje felnyult a hasadékig, sőt azt is magába foglalta, több,
Torda város birtokában levő régi földabrosz mellett leginkább az bizonyitja, hogy a Torda
hasadék a legrégibb időktől fogva le a II. Rákóczy Ferencz szabadságharczáig , Torda város birtokában volt, harcz idején ő fegyverezte, erősittette barlang -erődeit, látta el örséggel, lökészlettel s vész idején a tordai nép inindig igénybe vette annak védelmét;
már pedig azt csak úgy tehette meg, hogy az birtokához is tartozott, mert ha nem Torda területe lett volna, bizonyosan, a tordaiakkal legtöbb esetben ellenkező aranyosszékiek nem engedték volna meg annak ily feltétlen és kizárólagos használatát. ...
 
Torda városa eleget perlekedett, panaszkodott, sőt az önvédelmet is megkisérlé, az araranyosszékiek csordáit több alkalommal (igy 1670 -ben is) erőhatalommal behajtván a bitorolt területről, a miből aztán még nagyobb perpatvar, visszatorlás, sőt gyakori vér ontás is következett. Elvégre is a tordaiak elunták – úgy látszik – a szomszédokkal való örökös hadi lábon való élést, a pernél is, úgy látszik, a mérleg Aranyosszék előnyére billent, s ekként úgy sejtem a II. Rákóczy Ferencz szabadságharczát követett gyászos korszakban1 véglegesen kizavarták Tordát, a Nagy-Királyerdeje legszebb és nagyobb részéből. [1 Hiszen Szaniszló naplójából később látni fogjuk, hogy a Rákóczy - szabadságharcz kezdetén és folyama alatt a tordaiak fegyverozték , eröditették , használták és védték a tordai hasadékot ; de leginkább az bizo nyitja, hogy a város czimerében is benne volt, benne van s hogy a tordaiak a sóvágó- csákányok somifa nyeleit mindig ott vágták a tordai hasadéknál, mint saját területükön.] (122. o.)
 
 
 
24 ⟶ 34 sor:
 
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. kötet.
 
Orbán Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889. [https://books.google.sk/books?id=lS9MAQAAIAAJ]
 
*Külső hivatkozások: