„Címerhatározó/Torda címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
118. sor:
Sigilum Thord . . Ci ... R .... (Civitatis Regiæ)
 
A betűk alakja és jellege a XIV. századra és arra utal, hogy Torda a szabad királyi városok közé volt sorozva ; különben a legtöbb kiváltságlevelében mint fennebb látók - Civitas s ritkán jön elő Oppidum néven's a királyok és fejedelmek parancsleveleiben (com pulsorium ) minden más erdélyi városok előtt emlittetik, a mi egymagában kitünő politikai állására mutat; de még inkább bizonyitja az, hogy Torda volt a nemzeti királyság korában, a vajdák alatt s azután a nemzeti fejedelmek idejében is Erdély politikai központja, a hadi szemlék s országgyülések helye, sőt magának is volt két követe, mert – Benkő szerint a város és a sóaknák külön küldöttek az országgyülésre képviselőket. (167-168. o.).
 
Uj- Tordának Bethlen Gábor fejedelem által adott czímere fennebb részletesen leven leirva, ismétlését fölöslegesnek tartom . Ó-Torda újabb czímere a tordai hasadékot tünteti
fel; azt látjuk 1721-ben készült pecsétjén is, melynek közepén a tordai hasadékot mutató
sziklaszoros tetején tölgyág van (a mi a régi czimerben is megvolt), mellette oldalt ke
resztbe fektetett sarló és bányász -kalapács, a mi a földmivelést és bányászatot, Torda város lakóinak e két fő foglalkozási ágát jelképezi. (167-168. o.)
 
*Irodalom: