„Címerhatározó/Sztankai címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Chmutato}}
Ez az oldal a [[
▲Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként a ''' Sztankai ''' család címerével foglalkozik.
----
==sztankahermányi és sztankovói Sztankay==
[[Fájl:Sztankai István címere, 1697.jpg|thumb|Sztankai István címere, a kassai promóciós iraton, 1697]]
[[Fájl:Kassai végzős diákok 1697-es nyomtatványa.jpg|thumb|A kassai egyetem végzett diákjainak promóciós irata, 1697]]
57 ⟶ 19 sor:
A család jelenleg is birtokos Sáros megyei Cselfalu, Komló-Keresztes, Nádfő, Pósfalu, Procs, Sósujfalu, Kellemes helységekben. Egyik vagyonosabb élő tagja a családnak Sztánkay László, ki 1840-ben r. esküdt és József, ki 1840. tiszt. szbiró volt.
'''Tóth:'''
Sztankay-cs.: «De Sztankahermány et Sztankovo»
(46,298—1900. b. ü. m. ig.); «De Pósfalva» csak helyi megkülönböztetés; 1693-ban De Hermány. 1732-ben De Hermány et Prócs.
A) Ős: Ztanechich János De Ztankovo. A cs. Vág-Szigetről ered. István (Stankovitz) és fia Péter Szigetvár védelmében estek el. Testvére: Miklós fejleszti a cs.-ot tovább. Miklós Sáros m.-ben nagy donácziókat kap 1596-ban Báthory Zsigmondtól Erdélyben és M agyarországban. 1603-bán a királytól kap nemesítést, majd 1675-ben erősítést.
B) Birtoklás: 1291-ben János Sztankovo földjét kapja.
D) Nemesség, czr. 1569-ben Báthory Zs.-tól, melyen 1603-ban Rudolf kir. némit (főleg: helyzetet) változtat: kék mezőben, zöld hármas halmon, jobbra fordult vörös nyelvű, kettős farkú arany oroszlán ágaskodik, jobb előlábával kardot, baljával stilizált liliomot tartva. Sd.: u. az növekvőn.
Fk.: vörös-ezüst, kék-aranv. Az 1615-ben (II. M átyástól) erősített czr-ben az oroszlán pálmaágot tart s az amott koronás sisak fekete-aranv rostélya helyett vörös-arany rostély van. 1732; 1754—5. Antal fiai Dénes, Ferencz, Miklós. 1899-ben erősítés «De Sztankahermány». [Az 1603. czr.-t 1606-ban Sáros megye, 1615-ben Zemplén vármegye, 1616-ban Szepes vármegye hirdeti ki.]
'''Horváth:'''
65 ⟶ 37 sor:
Sztankai Istvánon kívül, aki 1697-ben a rétorikai osztály tagja volt, a kassai egyetemen tanult 1675-ben Sztankai Sámuel is, aki ekkor már rétor volt. A kassai gimnázium többi rétorával együtt ebben az évben ő is egy promóciós iratot ajánlott az egyetem végzett mesterfokozatot szerzett diákjainak. Ő is a nemesi konviktus lakója volt. Nagy Iván szerint a Sztankaiak régi sárosi nemesi család. 1629-ben élt Szankai Miklós. István 1637-ben, 1659-ben és 1662-ben Sáros vármegye országgyűlési követe. András 1664-ben sárosi alispán, Lajos az 1681-es soproni országgyűlésen a vármegye követe, aki 1686-ban sárosi alispán volt.
Sztankai Pál (1699-1754) jezsuita latin nyelvű életrajzában családját a sáros vármegyei Procsfalváról származtatja
A 18. század közepén a család szétágazása folytán Procsfalván kívül a sáros vármegyei Cselfalván, Kellemesen, Szentkereszten és Nádfőn is rendelkeztek birtokokkal. Címerük (hármas) halmon álló kétfarkú oroszlán, mely jobb első lábával szablyát tart. A sisakdísz ugyanilyen oroszlán, növekvőleg.
72 ⟶ 44 sor:
NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, X. 1863. 856.[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizedik-kotet-9475/sztankay-csalad-B110/]
Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I. 1909. 449-450. [https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_SarosVarmegyeMonografiaja_1/] [https://mek.oszk.hu/12800/12885/]
Pavel Horváth: Heraldická promočná tlač z roku 1697. Genealogicko-heraldický hlas (9) 1999/2. 5-15.
|