„Címerhatározó/Uza címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Ez az oldal a [[címerhatározó]] kulcsának részeként az ''' Uza ''' családcsaládok címerével foglalkozik.
----
==uszfalvai Uza ==
 
'''Tóth:'''
 
Usz-család: [De Uszfalva, Uszfy, Szentgyörgyi]: De Uszfalva et Mocsolya. Thekule-nemzetség.
 
[György és László 1455-ben öröklik rokonuknak, a ''Mocholay-csalrádnak'' birtokait, mely 1288-ban Mocsolyát és Váralját kapja (Tolpos) Tamás és Péter személyében. Az utóbbinak negyedik ízbeli utódja, kivel a család †f, Pál pap hagyja rájuk. Ezzel az adom ányozással folyt össze az Usz-család későbbi elágazása.]
 
B) Birtoklás: 1188-ban Colpos Tamás: Vezveres (Mocsolya) és Bodos (Várhegyalja). 1455-ben u. ezeket a kegyúri joggal, mint a Mocsolyay-cs. birtokát, M. Pál örökbe adja rokonainak: a Tamásfalvv-cs.-nak s Usz Györgynek és Lászlónak. Az Usz-cs. e birtok alapján oszlott meg utóbb salgói és mocsolvai ágra. 1370 (1411): Pósalaka; 1373: Németfalu (Peklén); 1383: Uszfalva, Radoma, Peleién; 1411: új don.
(a Kisiday-cs.-dal) Ujfalva, Pankota; Tamásfalva, Gyecsehalma, (Pósalaka) és pallosjog. 1412: szabad ispánság (a Tamásfalvay-cs.-dal); ...
 
C) Nemesség, czr. 1418: [a Thekule-nm.-beli Harsághi Farkas Mártonnak, János fiának a boszniai, isztriai és friauli hadjáratban s a király németországi útjában szerzett érdemeiért, valamint a Márton testvéreinek: Domokosnak, Albertnek és Benedeknek, továbbá Delnei Kakas Jánosnak, végül
Komlóssy Loránd fiainak: Mártonnak és Jánosnak]: Kék mezőben, zöld halmon ezüstös töltés, kosárból növő természetes szinű farkas, nyakán ötágú koronával; mindkét előlábában virágot tart, szája fehér nyíllal van átütve, az átütött oldalon vér csepeg. Sd.: ugyanaz, csupán az előlábak közt nagyobb távolság. Fk.: zöld-sárga, arany szegélyzetben. [Az armális czímer-képén a csepegő vérfoltok hiányzanak.]
 
Használt czimer: (hiteles): élére állított fekete négyszöglapon, ferdén álló kék pajzsban zöld mezőn nyugvó ezüst kosárból növő, nyakán arany koronájú, természetes színű farkas, bal felé tekintve, a száján átlőtt nyíllal. Sd.: nyilazó férfi. Fk.: zöld-arany. ­
*Irodalom:
 
Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I. 1909. 472-475. [https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_SarosVarmegyeMonografiaja_1/] [https://mek.oszk.hu/12800/12885/]
 
*Külső hivatkozások:
 
----