„Kertészet/Tünethatározó/Málna agrobaktériumos vesszőgolyvája” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
8. sor:
{{latin|Agrobacterium rubi|-}}
 
:: A kórokozó ''Ti'', vagyis tumort indukáló plazmiddal rendelkezik. A kórokozónak 1-es és 2-es fiziológiai rassza van.
 
:: A betegséget először az USA-ban (Hildébrand) Starr et Weiss1930Weiss 1930-ban írták le, Magyarországon 1958-ban észlelték. A betegség jelenleg a málnaültetvényekben csak szórványosan fordul elő.
 
'''Gazdanövény'''
:: A Rubus fajok, így a málna és a szeder.
 
'''Tünet'''
:: A hajtáson és a vesszőn észlelhetők a tünetek. A hajtáson apró, sima felületű, sárgászöld, puha és egymásba olvadó daganatok mutatkoznak. A daganatok az epidermisztől részben takartak. A vesszőn a daganat karfiolszerű, barna és kemény. Az epidermisz felrepedezik, szürkésfehér színű lesz és lehámlik. ::A vessző hosszirányban a bélszövetig behasad.
 
'''A betegség lefolyása'''
:: A fertőzési források a talaj és a beteg növények. A baktérium a talajból a növénybe a gyökérsebeken keresztül jut, tehát tipikus sebparazita. A baktérium a málna edénynyalábjaiba is eljut, és a hajtás apró repedésein át a kéregszövetbe kerülve daganatok képződését indítja meg. Ezzel magyarázható, hogy a golyvás vesszők eltávolítása után a növényrészeken a következő évben új daganatok keletkeznek. A kórokozó a letermett vesszők eltávolításakor növénynedvvel is átvihető.
 
'''Védekezés'''
:: A beteg tövekről szaporítóanyagot nem szabad szedni.
: A beteg töveket az állományból még a letermett vesszők kivágása előtt el kell távolítani.