„Növények/K/Kukorica” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
51. sor:
 
{{gyógyhatása|A kukorica bibéje belsőleg elsősorban húgyúti problémákra - hólyaghurut, húgyúti gyulladások, vese eredetű folyadék-visszatartás, vesekő - javasolt. - Köszvényre is ajánlott. - A kukorica hajszálgyökereit hatásosnak tartják koszorúér-problémák esetén, de ma már ritkán alkalmazzák. - Az el nem szappanosítható zsíranyagot ínygyulladás kezelésére tanácsolják. - A kozmetikában a kukoricát bőrnyugtató, revitalizáló-, hidratáló- és ránctalanítószerként tartják számon.}}
 
:
 
{{ellenjav|-}}
== Kártevői ==
 
:A kukorica kártevőit gyakorlati szempontból érdemes több csoportra osztani. A kártevők táplálkozási preferenciájának alapján két nagy csoportra oszthatjuk őket. Az egyik csoportba a polifág (sok tápnövényű) szántóföldi kártevők tartoznak, melyek szinte válogatás nélkül fogyasztják a legkülönfélébb termesztett és vad növényfajokat. E fajok nagy része a talajszint alatt, vagy annak közelében viszi véghez kártételét.
 
'''A legfontosabb ilyen fajok'''
:- vetési bagolylepke (Agrotis segetum)
:- gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera)
:- cserebogárformák (elsősorban a májusi cserebogár (Melolontha melolontha)) pajorjai
:- pattanóbogár-félék növényevő fajainak lárvái (drótférgek)
:- mezei pocok (Microtus arvalis)
 
:A másik csoportba azon fajok tartoznak, melyek többé-kevésbé szűken a kukoricára specializálódtak. :Ezek között megkülönböztetünk úgynevezett juvenilis, azaz a kukorica fiatal korában károsító, és vegetációs kártevőket, melyek a növény későbbi életszakaszában okoznak problémát. A juvenilis kártevők rendszerint a teljes vegetációs periódusban jelen vannak, de kártételük a kukorica későbbi életszakaszaiban már nem jelentős.
 
'''Fontosabb juvenilis kártevők'''
:- fritlégy (Oscinella frit)
:- kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis)
:- muharbolha (Phyllotreta vittula)
 
'''Fontosabb vegetációs kártevők'''
:- amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera)
:- kukoricamoly (Ostrinia nubilalis)
:- kukorica-gyökértetű (Tetraneura ulmi)
:- zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maydis)
:- zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi)
:- egyes nagyvadak (gímszarvas, őz, vaddisznó)
 
:A felsoroltakon kívül alkalmi jelleggel, vagy kisebb jelentőségben még számos állatfaj táplálkozik, melyek akár kisebb-nagyobb károkat is okozhatnak. A szemeskukorica tárolása közben számos raktári kártevő is felléphet, melyek ellen sepeciális védekezési eljárások alkalmazása vezethet eredményre.
 
'''A kukorica legfontosabb raktári kártevői'''
:- kukoricazsuzsok (Sitophilus zeamais)
:- gabonazsuzsok (Sitophilus granarius)
:- raktári gabonamoly (Nemapogon granellus)
:- mezei gabonamoly (Sitotraga cerealella)
:- nagy kenyérbogár (Tenebrioides mauritanicus)
 
 
== Betegségei ==
 
'''Vírusos betegségek'''
:- [[kukorica csíkos mozaik]], kórokozó: maize dwarf mosaic potyvirus
:- [[kukorica klorotikus foltosság]], kórokozó: sugarcane mosaic potyvirus
 
'''Baktériumos betegségek'''
:- baktériumos hervadás, kórokozó: Erwinia stewartii
 
'''Gombás betegségek'''
:- [[kukoricaperonoszpóra]], kórokozó: Sclerophthora macrospora
:- [[kukoricarozsda]], kórokozó: Puccinia sorghi
:- [[kukorica golyvásüszög]], kórokozó: Ustilago maydis
:- [[kukorica rostosüszög]], kórokozó: Sorosporium holci-sorghi
:- [[kukorica szürke gyökér- és szárkorhadása]], kórokozók: Macrophomina phaseolina, Rhizoctonia bataticola
:- [[diplodiás cső- és szárkorhadás]], kórokozók: Diplodia maydis, D. macrospora
:- [[kabatiellás szemfoltosság]], kórokozó: Kabatiella zeae
:- [[nigrospórás szárazkorhadás]], kórokozó: Nigrospora oryzae
:- helmintospóriumos levélfoltosság és száradás, kórokozók: Helminthosporium turcicum, H. carbonum, H. maydis
:- [[kukorica fuzáriózisa]], kórokozók: Fusarium graminearum, Gibberella zeae, F. moniliforme, G. fujikuroi, F. culmorum
 
'''Gyomnövényei'''
:A kukoricavetések gyomosodási viszonyaira Magyarország tekintetében kiváló képet adnak az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések. A gyomfelvételezések alkalmával az őszi búza gyomnövényei mellett a kukorica nyáreleji és nyárutói gyomviszonyainak értékelése zajlik. Általánosan elmondható, hogy a kukorica életmódjához illeszkedően legnagyobb túlsúlyban a nyárutói egyéves (T4) gyomnövények jelennek meg a kukoricaföldeken. Figyelemreméltó az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) terjedése, mely faj 50 év alatt a 18. helyről az 1. helyre küzdötte föl magát a nyárutói gyomnövények borítottságát tekintve.
<br/>
{{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }}
:: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
<br/>
</div></div>