„Növények/K/Kanáriköles” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
[[Fájl:Oulema melanopus01.jpg|bélyeg|jobbra|200px|az [[Oulema melanopus]], a fénymag legfőbb kártevője]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{drog|Canariense semen|-}}
{{latin|Phalaris canariensis|-}}
{{népies|Fénymag}}
: A '''
: A fénymag őshazája a Kanári-szigetek és a Földközi-tenger térségének nyugati része, köztük Észak-Afrika is. Őshazájára a fényben gazdag mediterráneumra, nemcsak magyar neve, hanem a fény iránti igényessége is emlékeztet. Szívós növényfaj, a hőre, a tápanyagra, a talajnedvességre sem érzékeny, hiszen elvadult állományai találhatók a Kaukázusban. Ezt a növényt, a világszerte termesztik és sok helyen el is vadult.
: Vad állományai találhatók: az Azori-szigeteken, Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Belgiumban, Fehéroroszországban, Albániában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Franciaországban, Spanyolországban, Észtország, Törökországban, Mexikóban, Kolumbiában, Peruban, Chilében, Argentínában, Hawaiin és Új-Zélandon. A fő fénymagot termesztő országok: Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Csehország, Hollandia és Magyarország.
: Az élőhelyi viszonyoktól függően, a fénymag termete eltérő. Általában a főhajtásokból és mellékhajtásokból álló, merev, sima, felálló szalmaszára 30-100 centiméter magas. Ennek csúcsán fejlődnek ki a tojásdad alakú, felálló, 15-16 milliméter hosszú bugavirágzatok (füzéres fürtvirágzatok).
: A virágok széllel porozódnak, idegen virágportól termékenyülnek, de kis számban öntermékenyítő egyedek is előfordulnak. A kemény, erősen lapított, szorosan összenyomott füzérkék éréskor széttöredeznek, a pelyvalevelek éréskor szétnyílnak, s a mag könnyen kipereg közülük. A virágból a bibe lép ki előbb, s csak később jelennek meg a porzók. Szemtermésének a fala összenőtt a maghéjjal; a fellevélből alakult toklászok rajta maradnak a termésen.
'''Hatóanyag'''
: kb. 5% zsíros olaj, szitoszterol, keményítő, fehérje, kovasav
{{gyógyhatása|vizelethajtó - a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó (diureticum), főleg hólyagkő esetén.}}
'''Alkalmazás'''
: Élelmiszer (szemből liszt, kása), takarmány.
:Magyarországi termesztése tápanyagokban gazdag, jó minőségű talajokon lehet sikeres. Magjának kicsiny mérete miatt kellően eldolgozott, megfelelően tömörített talajban készített magágyat kíván. Április elején, 1-1,5 centiméter mélységben olyan sűrűn vetjük, mint a gabonát. A vetőmagszükséglet 50-55 kilogramm hektáronként. A fénymag tápanyagigényes növény, olyannyira, hogy a vegetáció ideje alatt folyamatos nitrogénellátást kíván. Tenyészideje 110-120 nap; az aratását viaszéréskor gabonakombájnnal végezhetjük. Termése, a talajtól és az időjárástól függően, akár 1-2 tonna hektáronként is lehet.
| |||