„Növények/S/Sajmeggy” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Gyógynövények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
[[Fájl:Prunus mahaleb1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{
{{népies|pipaszár meggy, törö kmeggy, szagos meggynek, latin nevéből:mahaleb meggynek}}
:A latin fajnév (mahaleb) arab eredetű, jelentése: édes illatú, ami virágainak illatára utal.
:A sajmeggy származási helye Közép- és Dél-Európa. Többnyire alacsony termetű, gyakran már tövétől elágazó, terebélyes koronájú kis fa, különleges körülmények között (állandóan nedves, tápdús talajon, ápolás mellett) azonban nagy fává is fejlődhet
20 ⟶ 22 sor:
:Apró, édes illatú, fehér, öttagú virágai 1,5-2 cm átmérőjűek, 4-10-tagú rövid fürt vagy sátor virágzatban lombfakadással egy időben nyílnak nagyjából április-május környékén.
'''Felhasználása'''
:A termése ugyan emberi fogyasztásra alkalmas, de nem kedvelt: apró, vékony húsú, kesernyés, illetve fanyar ízű és nem lédús; pálinkának, vagy likőrök alapanyagaként használják fel. A madarak kedvelik, különösen a fekete rigók, akik emiatt fontos szerepet játszanak a sajmeggy elterjedésében.[6][10]
:A csontárban található magja mandulára emlékeztető ízű, fűszerként használják a déli országokban: ennek köszönhető a török, a görög és az örmény édes kenyér jellegzetes íze.
:A növény sok része (kérge, fája, levelei, hajtásai, magja) kumarint tartalmaz, ami gyulladáscsökkentő, nyugtató és értágító hatású vegyület.
:A sajmeggy magoncait a gyümölcstermesztésben és a gyümölcsnemesítésben gyakran alkalmazzák cseresznyék és meggyek oltási alanyaként.
:Díszfaként is termesztik, elsősorban illatos virágai miatt.
:Fája világos vörösesbarna színű, közepesen-nagyon kemény, középnehéz, durva rostú, finom szövetű, kellemes kumarinillatú (a frissen kaszált széna illatára emlékeztető); belőle korábban pipaszárat, cigarettaszipkát, tubákszelencét, sétapálcát, sétabotot, igényesebb fafaragványokat, illetve egyéb asztalos- és esztergályosműveket készítettek. (Az úgynevezett „cseresznyefapipák” gyakran sajmeggyfából készülnek.)
:Fájának felhasználása miatt korábban Franciaországban Vosges-ben, Ausztriában a Bécs melletti Badenben, Magyarországon pedig Fegyverneken, Esztergom környékén, Savanyúkúton, de másutt is termesztették.
:
: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]
|